Mindössze néhány héttel Trump elnök figyelmeztetése után több mint 300 keresztény diáklányt raboltak el fegyveresek Nigériában, az ország legnagyobb emberrablását idézve elő.
November 21-én éjszaka törtek be fegyveres banditák az ország nyugati-középső részén fekvő Niger állambeli (nagyjából Szerbia méretével megegyező) Szent Mária katolikus bentlakásos iskolába. A támadás során összesen 303 diáklányt (köztük alig 6 éveseket), és 12 tanárt raboltak el fegyveres banditák, amellyel ez lett az ország legnagyobb tömeges emberrablása. Az eset még a Boko Haram sokkoló, 2014-es akcióját is meghaladta, amikor a terrorszervezet összesen 276 középiskolás chiboki diáklányt rabolt el. Az akkor elrabolt lányok közül sokakat megerőszakoltak, illetve az iszlámra való áttérésre és házasságra kényszerítettek. Bár többeknek sikerült megszökniük vagy kiszabadították őket, 82 lány sorsa máig ismeretlen. A mostani akcióért egyelőre egy szervezet sem vállalt felelősséget,
az ország nyugati tartományaiban azonban sajnos nem ritka, hogy fegyveres banditák váltságdíjért cserébe hajtanak végre tömeges emberrablást: csak az érintett hét folyamán több emberrablásos rajtaütés előzte meg a katolikus iskolában történteket.
Annak a hétnek az elején legalább 20, de más források szerint 25 muszlim diáklányt raboltak el a szomszédos Kebbi állami bentlakásos iskolából, míg a szintén Nigerrel szomszédos Kwara államban egy templomot ért fegyveres támadás, 2 hívő halálát okozva. Az ott tartózkodók közül 38 keresztényt raboltak el, és beszámolók szerint a fegyveresek hívenként 100 millió naire (több mint 22 millió forint) váltságdíjat követeltek. Az északi Zamfara államban pedig 64 embert hurcoltak el az otthonaikból fegyveresek, köztük gyerekeket és nőket. Ezek után került sor a katolikus iskolában történtekre. Időközben 50 lánynak sikerült megszöknie, de a többieket és az elkövetőket továbbra is keresik.
Ezek az esetek jól mutatják a hatalmas afrikai országban eluralkodó, válságosra fordult, komplex biztonsági helyzetet, amely a keresztények mellett a nigériai társadalom széles rétegeit is érinti.
A nagy kiterjedésű szövetségi állam a csaknem 237 milliós lakosságával a legnépesebb afrikai ország. A mind etnikailag, mind vallásilag megosztott Nigéria központi kormányzata pedig már hosszú ideje nem képes megfelelően garantálni a polgári lakosság biztonságát. Az országban körülbelül 200 népcsoport található, míg a lakosság 53%-os muszlim többsége a 20 államot magába foglaló északon, a keresztények többnyire a fennmaradó déli 16 tartományban élnek. Az ország középső, mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú részein egyre gyakoribbak a muszlim vallású pásztorok és a keresztény farmerek közötti összecsapások, azonban ez sokszor a vallási motívum mellett elsősorban a földért és más természeti erőforrásokért folyik. Északon azonban sok államban a saría iszlám jogrend érvényes, amely erősen lekorlátozza az ott kisebbségben élő keresztények jogait, a kereszténységre való áttérés pedig egyenesen életveszélyes. Ráadásul északkeleten a Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Provinciája dzsihádista terrorszervezetek jelenleg is aktívak, míg az ország nyugati, észak-nyugati felén a váltságdíj reményében emberrabló, fegyveres banditák tevékenysége okoz gondot. A nigériai közbiztonság ilyen mértékű hiánya egyaránt érint muszlimokat és keresztényeket, azonban sokszor a bizonytalanságot kihasználva érnek célzott támadások kifejezetten keresztény templomokat és falvakat.
Csak idén több tömeges, többszáz áldozatot követelő halálos támadásra került sor. Az OpenDoors keresztényüldözést világszerte monitorozó szervezete szerint Nigéria a hetedik legveszélyesebb hely a keresztények számára, miután pár évvel ezelőtt drasztikusan romlott a helyzet. A helyi keresztények elmondása alapján a hatóságok sokszor nem megfelelően, vagy túl későn reagálnak a támadásokra, így az elkövetők rendszeresen minden további következmény nélkül folytathatják az atrocitásokat.
Az üldöztetések következtében folyamatosan csökken, illetve délre szorul a keresztény lakosság, így több keresztény jogvédő népirtásról beszél az északi országrészben.
Donald Trump még első elnöksége alatt a különleges figyelmet igénylő országok listájára tette Nigériát, majd különleges aggodalomra okot adó országnak minősítette. Ez nagymértékben rontja az ország nemzetközi megítélését és szankciókhoz is vezethet, amely az olajkitermelése, a természeti erőforrásai és a mezőgazdasága szempontjából is kiemelt befektetési célpontnak számító Nigériára hatékonyan nyomást gyakorolhat. Ennek ellenére Biden később visszavonta a rendelkezéseket. Nigéria jelenlegi elnöke, Bola Tinubu 2023-as megválasztásakor ígéretet tett a helyzet javítására, azonban végül nem sok minden változott.
A kritikus állapotok miatt végül Donald Trump november elején közösségi média-bejegyzésében már a segélyek megvonását és katonai beavatkozást helyezett kilátásba, miután visszaminősítette Nigériát a vallásszabadságjogok megsértése miatt. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere, aki maga is elkötelezett keresztény, a határozottabb fellépés melletti támogatását fejezte ki, és később nigériai vezetőkkel is találkozott, a Pentagon azonban nem kapott konkrét utasítást.
Az amerikai katonai beavatkozás azonban több szempontból is kérdéses, ugyanis az Egyesült Államok egyetlen állandó afrikai katonai bázisa a távoli Dzsibutiban, Afrika szarván található. Azonban a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel összekötő stratégiai Báb el-Mandeb szoros miatt fontos az ottani katonai jelenlét. Ráadásul a közeli országok közül Burkina Fasoval és Malival diplomáciai nehézségek bonyolíthatják az esetleges katonai műveleteket, amelyek támogatásához valószínűleg más helyekről kellene elvonni a forrásokat, nem kis kockázatot vállalva.
Bola Tibunu elnök tagadta a keresztényüldözéssel kapcsolatos vádakat, azzal érvelve, hogy a megfogalmazott állítások nem tükrözik Nigéria komplex biztonsági helyzetét.
A helyzet tarthatatlanságát azonban elismerte, szívesen fogadva az amerikai segítség lehetőségét. A diáklányok elrablása miatt Tibunu a G20-as találkozón és az Afrikai Unió – Európai Unió csúcstalálkozón való részvételét is törölni kényszerült, miközben 6 államban iskolai zárlatot rendeltek el a támadásoktól való félelem miatt. Sok helyi szakértő szerint azonban a támadások nem kifejezetten a keresztényeket célozzák, és elsősorban a központi források szűkössége és a helyi vezetés hiányosságai okozzák a biztonsági vákuumot, amelyben a fegyveres alakulatok szabadon tevékenykedhetnek a kiszolgáltatott polgári lakossággal szemben. Egyes jelentések alapján azonban idén már csaknem 7000 keresztény áldozatot követeltek a támadások, ez a szám pedig lakosságarányosan is számottevő.
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Mike Waltz a trinidadi származású rapper-énekesnő Nicki Minaj társaságában szólalt fel a nigériai keresztények ügyében a világfórumon. Az énekesnő már előzőleg kifejezte háláját Trump elnöknek a keresztények védelméért, és az ENSZ-ben hangsúlyozta, hogy soha senkinek nem szabadna üldöztetésben szenvednie a hitéért. A sztár kiállása politikai okok miatt komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában, Minaj szerint azonban az igazságtalansággal szemben politikai oldaltól függetlenül fel kell lépni. Az eset jól rávilágít arra, hogy sokszor az egyébként nagyon hangos jogvédő szervezetek a keresztények kapcsán hallgatnak, holott
a vallásszabadság alapvető emberi jognak számít, a keresztényüldözés problémája pedig világszerte többmillió embert érint.
Még kérdéses, lesz-e érdemi következménye Trump elnök fellépésének, egyesek szerint ugyanis Nigéria negatívabb besorolása tovább mélyítheti a strukturális problémákat, közvetetten fokozva a közbiztonság válságát. A katonai beavatkozás szintén beláthatatlan következményekkel járhat, és valószínűleg nem lehetne egy gyors külső akcióval megoldani Nigéria mélyen gyökerező, sokéves problémáit. Azonban mindenképpen jelentős előrelépés a problémára irányuló fokozott figyelem, a harmadik világban történt jogsértések ugyanis sokszor azért folytatódhatnak évekig, mert nem érik el a mainstream hírek ingerküszöbét. Az elmúlt hetek eseményei alapján azonban a fegyveres csoportokat nem állította meg Trump elnök fenyegetése, így egyelőre Nigéria vezetésére hárul a helyzet megfelelő kezelésének felelőssége.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
