A kanadai-amerikai határ a vadonban
Kanadának eddig sosem kellett valódi bevándorlási válsággal szembenéznie, hiszen csak a végtelen óceánok, az északi sarkvidék, valamint az Egyesült Államok határolják. De Donald Trump politikája ezt is megváltoztathatja.
Amikor bevándorlókról és menekültekről van szó, Kanada nyugodt szívvel tekinthet(ett) déli – és egyben egyetlen – szomszédjára, egészen mostanáig. Az észak-amerikai országnak sosem kellett azzal számolnia, hogy hirtelen nagyszámú menedékkérő vagy illegális bevándorló jelenik meg a határain. Elvégre Kanada a Föld egyik legnehezebben megközelíthető helye: három oldalról óceánok határolják, ahol pedig nincsenek fizikai választóvonalak, oda láthatatlan, bürokratikus falat emelnek. Az idei év azonban új kihívásokat hozhat a kanadai bevándorlási rendszer számára – írja Tony Keller, az egyik legismertebb kanadai lap szerkesztője.
A kanadai bevándorlási rendszer morális és gyakorlati szempontból is jobbnak bizonyulhat, mint az amerikai, mivel az ország rendkívül kidolgozott bevándorláspolitikával rendelkezik. Az országba érkező bevándorlók és menekültek többségét Kanada választja ki, legtöbbször végzettségük vagy munkatapasztalatuk miatt, így általában ők az átlagos kanadaiaknál iskolázottabbak – meghívás nélkül azonban nem jöhetnek. Mielőtt belépnének az országba, ellenőrzik őket a bűnügyi nyilvántartásokban, illetve az esetleges kapcsolatot a terrorizmussal – a folyamat évekig tart. Minderre főként szerencsés földrajzi fekvésük miatt volt lehetőségük – legalábbis eddig.
Az utóbbi időben viszont határozottan emelkedni látszik azok száma, akik a déli határon lépnek be Kanadába, Trump Amerikájából menekülve. Ez azért is kivételes, mert az Egyesült Államok történelme során mindig mágnesként vonzotta az embereket, most azonban hirtelen innen áramlanak át Kanadába. Felvetődik a kérdés, hogy amennyiben a jövőben esetleg tízezrekről lesz szó, hogyan kezeli a helyzetet a kanadai rendszer?
Az Egyesült Államokban élők számára Kanada egyszerű célállomás: a két ország között húzódik a világ leghosszabb őrizetlen határa, így az átjutás nem túl nehéz.
Kanadának – ellentétben Amerikával vagy Európával – mind ez idáig mégsem kellett jogosulatlanul érkezők tömegével foglalkoznia. Így a bevándorlási hullámok kivételesen szabályosan és törvénytisztelően zajlanak – nem úgy, mint déli szomszédjában, ahol a legális bevándorlás szintje sokkal alacsonyabb, mint az illegálisé. Ez az utóbbi évtizedekben különösen megnövekedett: míg 1990-ben 3,5 millió, napjainkban 11 millió ember tartózkodik jogosulatlanul az Egyesült Államokban. Ezzel szemben Kanadában a legális bevándorlás szintje kétszer-háromszor magasabb. Ebben a földrajzi elhelyezkedés mellett fontos szerepet játszik, hogy a kanadai pártok bevándorlás-párti konszenzust tartanak fenn, továbbá a kanadai rendszer nagyvonalúbb, mint az amerikai; ám bizonyos tekintetben keményebb is.
Ebben az évben 300 000 embert terveznek az országba hívni. A hívatlan vendégek számára pedig – érkezzenek bárhonnan, az Egyesült Államokról kívülről – Kanada egy rendkívül nehezen megközelíthető hely. A világ legtöbb országából vízumra van szükség a beutazáshoz – ez egy rendkívül hatékony eszköz a menedékkérelmek számának szabályozására. Az eddigiekben ritkán volt arra példa, hogy engedély nélkül sikerült bejutniuk menedékkérőknek.
2017-ben Kanada 40 ezer menekült befogadását tervezi, többségüket – az ő szemszögükből nézve – a tengerentúli országokból, például Szíriából választanák. Mi történik azonban akkor, ha jelentősen emelkedik az Egyesült Államokból érkező menedékkérők száma? Lehetséges, hogy Kanada kevesebb tengerentúli menekültet fogad be, de az is elképzelhető lenne, hogy módosít a számarányokon. Összesen 300 ezer ember behívását tervezik, ha ezen belül a tervezett 40 ezer főnél több menekült lenne, akkor vajon kevesebb családegyesítési kérelmet teljesítenek, vagy gazdasági bevándorlót fogadnak?
Mindemellett Kanadának lehetősége lenne módosítani a biztonságos harmadik országokra vonatkozó szabályozást is, így például ha valaki az Egyesült Államokból érkezne, visszafordíthatnák, arra hivatkozva, hogy az ország igazságos menekültrendszerrel rendelkezik. Ottawa továbbá megteheti azt is, hogy több rendőrt és ügyintézőt foglalkoztat, hogy felgyorsítsák annak meghatározását, ki számít jogosultnak.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök nemrégiben hangsúlyozta, továbbra is fogadják az Egyesült Államokból illegálisan érkezőket, ám a kanadaiak védelme érdekében biztonsági intézkedéseket is foganatosítanak. Az ellenzékben lévő konzervatívok erőforrás-hiányra és biztonsági okokra hivatkozva azt szorgalmazzák, hogy a liberális balközép kormány szüntesse be a menedékkérők fogadását. Trudeau viszont úgy látja: „[a]z egyik oka annak, hogy Kanada nyitott ország maradt, az az, hogy a kanadaiak bíznak a bevándorlási rendszerükben és határaik sértetlenségében, illetve az általuk nyújtott segítség a biztonságot keresők számára.”
Szemlézte: Szalai Réka
