331 képviselő szavazatával Michel Barnier lett az első kormányfő, akit 1962 óta bizalmatlansági eljárásban elmarasztaltak, ezáltal az V. Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet az egyébként is politikai zűrzavarban lévő Franciaországban.
A Nemzetgyűlésben zajló heves vita után – amelyet hangos éljenzések és pfújolások jellemeztek – az 577 francia törvényhozó közül 331-en bizalmatlansági szavazással leváltották Michel Barnier miniszterelnököt, miután megpróbált egy szigorú költségvetést keresztülvinni az ország tátongó deficitjének rendezése érdekében.
Neki kellett volna visszahúznia Franciaországot a szakadék széléről. Ehelyett Barnier rövid miniszterelnöki megbízatása egy egész Európát megrázó kataklizmával végződött. Amikor szeptember 5-én elfoglalta hivatalát, nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a 73 éves, gall konzervatív politikus le tudja csillapítani azt a politikai vihart, amely nemcsak Franciaországot szaggatta szét, hanem az euróövezetet is fenyegette.
Barnier-t, aki négyszer volt kabinetminiszter és kétszer európai biztos, harcedzett tárgyalófélnek tartották, aki képes konszenzust teremteni a politikai szélsőségek között és elfogadtatni egy olyan költségvetést, amely csökkenti Franciaország nyomasztó deficitjét.
Azonban nem így történt. Barnier-t szerdán bizalmatlansági szavazással leváltották, miután nem sikerült rávennie Marine Le Pent és pártját, hogy írja alá az ország pénzügyeinek rendbetételét célzó költségvetést.
A miniszterelnök így búcsúzott a közösségi médiában: „Megtiszteltetés, hogy méltósággal szolgálhattam Franciaországot és a francia népet”.
Un honneur d'avoir servi avec dignité la France et les Français. pic.twitter.com/BGe5gopVDF
— Michel Barnier (@MichelBarnier) December 4, 2024
Mióta Barnier szeptemberben hivatalba lépett, a patrióta jobboldalnak sokat adott abból, amiről évek óta álmodott: intézményes tiszteletet a Nemzeti Összefogás pártjának, helyet a legfelsőbb asztalnál és lehetőséget arra, hogy a párt politikáját törvényekké alakítsa.
A bizalmatlansági szavazásra azért került sor, mert a kormány nem tudta meggyőzni Le Pent, hogy támogasson egy olyan költségvetést, amely adóemelések és kiadáscsökkentések révén 60 milliárd eurót juttatott volna az államkasszába, hogy kezelje Franciaország egyre növekvő deficitjét.
Annak ellenére, hogy számos engedményt tettek az aggodalmainak eloszlatására, Barnier csapata úgy véli, hogy Le Pen többször is megváltoztatta a kitűzött céljait. „Le Pen feltételei folyamatosan változtak”, miközben a költségvetési javaslatról tárgyaltak - mondta Barnier kormányának egyik konzervatív tagja.
Nem tekintem győzelemnek (az elmarasztalást). A választóink arra adtak nekünk megbízást, hogy megvédjük őket. Ez a költségvetés fenyegetés volt számukra, támadás a munkahelyeik ellen
- reagált Marine Le Pen szerda este a Nemzetgyűlésben.
A nemzetgyűlés folytatja azon munkáját, amelyhez nem szükséges a kormánytagok jelenléte - erről állapodott meg szerda este Yaël Braun-Pivet és az alsóház képviselőcsoportjainak vezetői.
A politikai káosz miatt egyre több törvényhozó követeli Macron lemondását, akinek mandátuma 2027-ig tart. Ez szinte példátlan lépés lenne a modern francia politikában. Miközben a válság – amelyet nagyrészt a Macron által előrehozott nyári választások váltottak ki – tetőzött, az elnök a háttérben maradt. Éppen csak azelőtt érkezett vissza Szaúd-Arábiából, hogy kormánya összeomlott volna, és most magának kell átvennie az irányítást, és nem utolsósorban egy olyan új miniszterelnököt javasolnia, aki helyre tudja állítani az EU második legnagyobb gazdaságát.
Maga Barnier azzal vádolta a törvényhozókat, hogy felelőtlenül cselekedtek, amikor megbuktatták a kormányát.
Nem tudom elfogadni, hogy az intézményi destabilizáció lehet az a cél, amely a törvényhozók többségét összehozza egy olyan pillanatban, amikor országunk mély erkölcsi, gazdasági, pénzügyi és polgári válsággal néz szembe
- mondta a szavazás előtt.
Semmi sem utal azonban arra, hogy könnyebb lenne most olyan kormányt alakítani, amely képes elnyerni egy háromfelé osztott parlament támogatását, mint három hónappal ezelőtt. A feloszlatás sem opció, hiszen Macron 2025 nyaráig nem írhat ki új választásokat.
Az ország szinte biztosan költségvetés nélkül lép be az új évbe, és bár Barnier-t meg lehetne kérni, hogy maradjon ügyvivőként, és terjesszen elő rendkívüli törvényeket, az ilyen intézkedések nem segítenének csökkenteni – a jelenleg a bruttó hazai termék 6,1 százalékát kitevő – deficitet, ami megrémítette a pénzügyi piacokat, és Brüsszelből is rosszallást váltott ki.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
