Blog

Kapu Tibor űrutazása: mit jelent ez Magyarországnak?

2025 júniusában Kapu Tibor lett az első magyar, aki a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) érkezett, részt véve a Texasban alapított Axiom Space által szervezett kereskedelmi küldetésben. Ez az esemény nem csupán a magyar űrkutatás történelmének mérföldköve, hanem fontos jelképe is a magyar tudomány és…

2025 júniusában Kapu Tibor lett az első magyar, aki a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) érkezett, részt véve a Texasban alapított Axiom Space által szervezett kereskedelmi küldetésben. Ez az esemény nem csupán a magyar űrkutatás történelmének mérföldköve, hanem fontos jelképe is a magyar tudomány és nemzetközi együttműködés jövőjének.

1980-ban Farkas Bertalan, a Magyar Néphadsereg vadászpilótája, a szovjet Interkozmosz program keretében jutott fel a világűrbe. Farkas útja egyszerre volt katonai-politikai gesztus és technológiai teljesítmény, amelynek valódi tudományos hozadékáról keveset tudunk, de nemzeti jelentősége kétségtelen. A 2000-es években a magyar származású Charles Simonyi kétszer is járt az ISS-en, amerikai állampolgárként és magánúton, így útjának nincs hivatalos magyar vonatkoztatása. Kapu Tibor, a 33 éves magyar mérnök, az első magyar űrhajós, aki hivatalosan is az ISS fedélzetén dolgozik. A Nemzetközi Űrállomásra vezető út része volt az Axiom 4 küldetésnek, amelyet a texasi Axiom Space szervezett, az űrjárművet pedig Elon Musk SpaceX cége indította útjára a floridai Kennedy Űrközpontból.

Ez a misszió a magyar tudományos élet és űripar szempontjából történelmi jelentőségű: több mint negyven év után először küldött Magyarország hivatalos űrhajóst az űrbe és először az ISS-re.

 

Az Axiom 4 küldetésen Kapu Tiboron kívül indiai és lengyel űrhajósok is részt vesznek, szimbolizálva a térségbeli országok újabb szintre lépését az űrkutatásban. A magyar részvétel a HUNOR program keretében valósult meg, amely a magyar űrkutatás fejlesztésének egyik zászlóshajója. Az ISS-en Kapu Tibor és társai több tudományos kísérletet végeznek, elsősorban mikrogravitációs kutatások terén, amelyek hozzájárulhatnak az orvostudomány, anyagtudomány és technológia fejlődéséhez.

A Nemzetközi Űrállomás, amely mintegy 400 kilométerre kering Földünk felett a világ legnagyobb, folyamatosan lakott űrkísérleti laboratóriuma, ahol a legkülönfélébb országok kutatói dolgoznak együtt.

Ez az együttműködés példaértékű a globális béke és tudományos haladás szempontjából, és Magyarország részvétele itt új perspektívákat nyit a magyar kutatók és mérnökök előtt.

A küldetés nem csupán tudományos, hanem geopolitikai jelentőséggel is bír: a nemzetközi együttműködés mintapéldája, ahol Magyarország a legfejlettebb nemzetekkel együtt dolgozik. A világűrben való jelenlét növeli az országunk nemzetközi presztízsét és ösztönzi a fiataljainkat, hogy a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területén elinduljanak. Kapu Tibor személyes példája egyben országunk tehetségének és kitartásának jelképe is, amely azt mutatja, hogy kis országként is lehetünk jelen a világűr legmagasabb szintű projektjeiben. Az ő története egy mérnöké, aki a magyar űrprogram részeként jutott el a csillagok közé, és megerősíti, hogy a nemzetünk tudományos és technológiai fejlődése nem csupán álmok kérdése, hanem kézzelfogható valóság. 

Szemlézte: Tóth Patrik János

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon