A Kasmírban egy időre újra kitört az erőszakhullám, amely megrázta a térséget: India nagyszabású légicsapásokat hajtott végre a Pakisztán által ellenőrzött Kasmír területén. Míg Új-Delhi szerint a célpontok kizárólag terrorszervezetek infrastruktúrái voltak, a csapás újabb ártatlan civil áldozatokat követel a két ország közötti konfliktusban. Az események végül a megoldás irányába indultak el a két fél között amerikai közvetítéssel megkötött tűzszünet miatt, a történteket mégsem árt összefoglalni.
India szerda hajnalban indított „Sindoor hadművelete” Pakisztán és a Pakisztán által igazgatott Kasmír ellen újonnan megrázta a távol-keleti színteret. A csapást megelőzően a Pakisztáni vezetők már pedzegették az esetleges támadás eshetőségét India felől. Azt állították, hogy információik alapján a közeli jövőben szomszédjuk csapást fog mérni Pakisztánra valamilyen formában. Ez az előrejelzés, a „Sindoor hadművelet” formájában, be is következett.
A nemzetközi megítélés miatt az Indiai tisztviselők azt állítják, hogy a 25 perces hadművelet során egyetlen pakisztáni polgári, gazdasági vagy katonai helyszínt sem ért csapás, hanem a hadművelet pusztán a Pakisztánban lévő „terrorista infrastruktúrát” célozta meg. Továbbá azt is közölték, hogy némely pakisztáni helyszínen légvédelmi rendszereket kellett célba venniük. Az indiai kormánynak ez a bejelentése volt az első alkalom, hogy megerősítette a pakisztáni katonai létesítmények elleni konkrét támadásait.
Ezzel szemben Pakisztán - más képet festve az esetről - azt állítja, civilek haltak meg és vallási épületek estek áldozatul a csapásnak. A pakisztáni hadsereg szerint a csapások némelyike a sűrűn lakott Pandzsáb tartományt érte, és ezek voltak a legmélyebbek, amelyeket India az 1971-es háborújuk óta Pakisztánon belül mért.
Természetesen, ennek a konfliktusnak is - mint a legtöbb nemzetközi összecsapásnak - a legnagyobb áldozatai a civilek, akik kereszttűzbe kerültek.
Már a most ismert adatok szerint legalább 31 ember halt meg Pandzsábban és Kasmírban, köztük egy 3 éves kislány, és 46 másik megsebesült. Egy magas rangú indiai védelmi forrás szerint pedig legalább 16 civilt öltek meg pakisztáni lövések az ellenőrzési vonal indiai oldalán.
A konfliktus kialakulása is a civil lakosságot érintő csapásokhoz nyúlik vissza a politikai közbeszédben. Akár valós indoknak vagy háborús ürügynek használva, India kijelentette, hogy műveletei választ jelentenek annak a 26 embernek a halálára, akiket áprilisban öltek meg, amikor fegyveresek megrohamozták Kasmír India által igazgatott részét, a két ország régóta vitatott határvidékét. India Pakisztánt tette felelőssé a lövöldözésért. Pakisztán válaszul lelőtte az indiai légierő öt repülőgépét és egy drónt.
The Pakistan Air Force ???????? has once again revived the memory of M.M. Alam, who shot down five Indian aircraft in one minute. Now, the Pakistan Air Force has downed five Indian jets in a single night. pic.twitter.com/6ldYi34eGJ
— Defence Pakistan (@Defence_PK99) May 7, 2025
A két fél között az április 22-i mészárlás óta, amely az eszkalációt kiváltotta, szinte minden nap lövéseket lehet hallani a Kasmírt kettéválasztó, de facto határon. Az indiai igazgatás alatt álló Kasmír hatóságai elrendelték a lakosság evakuálását a veszélyesnek ítélt területekről.
A Kasmírt övező viszályok India függetlenné válása óta folynak.
A muzulmán többségű területre mindkét nemzet - a hindu többségű India és a muszlim többségű Pakisztán - is igényt tart. A megosztott régió ma a világ egyik legjobban militarizált helye. India régóta azzal vádolja Pakisztánt, hogy ott olyan katonai csoportoknak ad menedéket, amelyek a határon túlról hajtanak végre támadásokat, amit Iszlámábád régóta tagad.
Az áprilisi mészárlást követően tovább romlottak a bilaterális kapcsolatok, a két ország megszüntette egymás állampolgárainak vízumát, és India kilépett egy kulcsfontosságú vízmegosztási szerződésből is, ezzel kiterjesztve a konfliktust a gazdasági együttműködésekre.
A Kasmírért folytatott legutóbbi harcok azt mutatják, hogy emberi életek forognak kockán ebben a konfliktusban is.
Az 1999-es indiai-pakisztáni háborúban a legóvatosabb becslések szerint is több, mint 1000 pakisztáni katona vesztette életét, a legutóbbi támadás pedig 2019-ben történt, amikor India légicsapásokat mért Pakisztánra.
A konfliktus kiéleződésére reagáló ENSZ és az országok, mint például az Egyesült Arab Emírségek, Kína, Oroszország, Törökország és Japán mindkét felet a de-eszkalációra és a konfrontáció elkerülésére szólították fel. Többek között Donald Trump amerikai elnök is kijelentette, hogy hajlandó segíteni az erőszak enyhítésében és szeretné, ha megoldanák a problémát. Úgy tűnik, Washington törekvései ezúttal célt érnek, ugyanakkor a végleges megoldás még messzinek tűnik.
Szemlézte: Mátyás Zoé
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon