z Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban már számtalanszor ígéretet tett az amerikai fosszilis energiahordozó-termelés bővítésére. Katar, mely alapvetően ebben az ágazatban exportál, potenciálisan veszíthet piaci részesedéséből, amennyiben az amerikaiak beváltják ezt az ígéretet. Mégis, a katari energiaügyi miniszter szerint nincs mitől félnie az országának. Mit jelent ez Európa számára?
A történet még januárban kezdődött. Biden elnök ugyanis ekkor beszüntette az új LNG export engedélyek kiadását, amit az amerikai energiacégek tulajdonképpen egy velük szembeni támadásként éltek meg. A korábbi elnök Donald Trump már akkor is hevesen kritizálta a demokrata adminisztráció lépését.
Az USA a döntés idejére már hosszú ideje folytonosan növekvő mennyiségű cseppfolyósított földgázt exportált. 2016 óta, először Ázsiában, majd az orosz-ukrán háború kitörését követően Európában is „berobbant” az amerikai gáz kereskedelme. Amerika azóta évente több, mint 1 milliárd köbméterrel növelte az LNG exportját, mára pedig már havonta több, mint 10 milliárd köbmétert exportál.
Összehasonlításképpen, Magyarország teljes fogyasztása 10-10,5 milliárd köbméter között alakul évente.
Donald Trump már a kampány során is hangoztatta egyik legmeghatározóbb szlogenjét a „Drill, baby, drill!” -t, melynek most már szakpolitikai valósága is elkezdett kirajzolódni.
Donald Trump egyebek mellett el akarja törölni az LNG export plafont, ezáltal ösztönözve az energiacégek termelését, potenciálisan új munkahelyeket teremtve a gazdaságban. Trump továbbá azt is nyíltan sérelmezte a kampánya során, hogy az USA állítása szerint „elvesztette energetikai függetlenségét”.
Ami biztos, hogy a világ minden klímacélja ellenére is egyre növekvő energiaigényét boldogan elégíti ki mindenki, aki erre képes. Ilyen ország Katar is, melynek ismereteink szerint, a világ harmadik legnagyobb földgáztartaléka áll rendelkezésére. 2021-ben Katar a világ második legnagyobb LNG exportőre volt.
Ami különösen pikánssá teszi a történetet, hogy Amerika éppen Európában nyert teret a leglátványosabban az utóbbi pár évben, éppen ott, ahol Katarnak is nagy érdekeltsége van.
A dolog viszont nem áll meg itt, az EU ugyanis új vállalati fenntarthatósági direktívákat határozott meg, melyeknek, ha nem felelnek meg a vállalatok, úgy a globális bevételük akár 5%-ával megegyező extra bűntető díjtétel befizetésére is kötelezné őket. A katari energiaügyi miniszter Dohában egy fórumon azt mondta „ennek abszolút semmi értelme”, és hozzátette: „az üzenetem Európának és az EU Bizottságának a következő: azt akarjátok mondani nekünk, hogy nem akarjátok az LNG-nket az EU-ba?”
Qatar’s energy minister calls out EU for ESG overreach ????????⚠️
— Stephen Stapczynski (@SStapczynski) December 8, 2024
???? “I am sure not going to supply the EU with LNG to support their energy requirements and then be penalized”
???? Qatar recognises it wont be net zero. But firms operating within the EU must comply with Paris Accord pic.twitter.com/aMEfme6BAS
Katar elsődleges exportpiacai egyébként Ázsiában találhatóak, mégis, a várhatóan növekvő amerikai LNG piaci jelenléttel párosítva, a 2021-ben Katar exportjának 15%-át felvevő európai piac elvesztése nagy veszteség lehet az ország számára. A katari energiaügyi miniszter mindennek fényében egy, a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy nem tartanak az amerikai export plafon eltörlésétől, illetve, hogy készen állnak a versengésre. Bár Katar lehet, hogy joggal nem aggódik, Európa jövőjére vonatkozólag viszont számtalan kérdés felmerül.
Amennyiben az EU újabb kvázi adókkal sújtja a legnagyobb, területén működő, illetve vele üzletelő vállalatokat, úgy bizonyosan egyre kevesebben akarnak majd az Unióval kereskedni.
Természetesen lesz, aki megfelel majd az elvárásoknak, de a cinikus értékelő talán már most megmutatja, mennyi lesz ebből EU, vagy NATO tagországbeli központtal rendelkező vállalat. Az EU országainak zöme már levált az orosz energiáról, és elképzelhető, hogy most megkezdődik a leválás a közel-keleti energiáról is. Azonban, nagyon jól tudjuk, hogy a forrásdiverzifikáció elengedhetetlen a szuverén energetika, az energiabiztonság szempontjából. Márpedig Európa – és pláne az EU – legtöbb országa masszívan importra szorul energiaigénye kielégítésében.
Amerika növekedni akar, az EU pedig közel van és kell neki az amerikai portéka. Mi sem volna kézenfekvőbb, mint Európát meghódítani? A kérdés már csak az, hogy ez Európának miért jó?
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
