Az Egyesült Államok megerősítette, hogy egy új katonai segélycsomag részeként kazettás bombákat szállít Ukrajnának.
A „kazettás bomba” egy hüvelyt jelent, amely több száz kisebb bombát, más néven szubmuníciót tartalmaz. Ezek olyan fegyverek, amelyek detonációkor kisebb robbanóanyagokat szabadítanak fel egy széles területen belül. Az elképesztő pusztítóerővel bíró eszközt repülőgépekről lehet ledobni, haditengerészeti vagy szárazföldi tüzérségből, illetve akár vállon hordozható rakétavetőkből is kilőhető.
Az amerikai hadsereg eArmor nevezetű honlapján található cikk szerint a Washington által Kijevnek adandó DPICM-eket (kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszer) 155 mm-es tarackokból lövik ki, és minden egyes bomba 88 szubmuníciót tartalmaz.
A bombatöltetek halálos hatótávolsága körülbelül 10 négyzetméter, így egyetlen hüvely akár 30 000 négyzetméteres területet is lefedhet.
A világ nagy része betiltotta e fegyverek használatát a kazettás bombákról szóló egyezményen (CCM) keresztül, amely felhalmozását, gyártását és továbbadását is korlátozza. Ugyanis alkalmazásukkal köztudottan civileket ölnek vagy csonkítanak meg, általában akkor, amikor a bombák detonáció nélkül a földre esnek és később, akár évekkel a ledobásuk után váratlanul felrobbannak. Bár 123 ország csatlakozott az egyezményhez, az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és még 71 másik ország nem. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint a lőszerek 10-40%-a hibásan működik.
Forrás: Az emberi jogi főbiztos hivatala
Ennek ellenére egy amerikai védelmi tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy a lőszerek, amelyeket Washington Ukrajnába küld, 2,35%-os vagy annál alacsonyabb "hibaarányt" mutatnak, a még 2020-ban végzett éleslövészeti tesztek alapján.
Here are cluster bombs in action
— DC_Draino (@DC_Draino) July 7, 2023
The bomblets have high “dud rates” which is why they’re banned
Nobody wants to walk through old battlefields with metal detectors looking for these so they invariably maim and kill civilian men, women, and children long after these conflicts end pic.twitter.com/bUusYpBmTF
Ugyanakkor kérdéseket kell felvetni az amerikai hadsereg ellenőrzési folyamatával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy ideális körülmények között végezték-e, vagy különböző időjárási és terepviszonyok között is tesztelték-e, amelyek befolyásolhatják a lőszer működését.
Ha a puszta erkölcsösség nem lenne elég ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megkérdőjelezze az Egyesült Államok lépését, Biden elnök gondoskodott arról, hogy címlapokra kerüljön egy olyan amerikai törvény áthágásával, amely egyenesen tiltja a kazettás bombák gyártását, használatát vagy átadását, ha a hibaarány meghaladja az 1%-ot.
Joe Biden a CNN-nek adott interjújában elmondta, hogy "nehéz döntés" volt Ukrajnát kazettás lőszerrel ellátni, de végül meggyőződött arról, hogy azért kell elküldeni a vitatott fegyvereket, mert Kijevnek szüksége van lőszerre az Oroszországgal szembeni ellentámadásához. Dr. Colin Kahl, az amerikai védelmi miniszter politikai ügyekért felelős alelnöke újságíróknak elmondta, hogy Ukrajna "írásban biztosítékot adott" arra, hogy nem fogja a kazettás bombákat olyan városi területeken használni, "ahol civilek élnek, és hogy gondosan számon fogják tartani, hogy hol használják ezeket a fegyvereket".
A konfliktus során az Egyesült Államok intenzív lobbizás után fokozatosan hozzájárult Kijev kéréseihez, hogy agresszívebb fegyvereket, többek között rakétarendszereket és modern harckocsikat szállítson.
A kazettás bombák küldéséről szóló döntés azonban vízválasztó pillanatot jelent, mivel a Biden-kormányzat beleegyezett egy olyan fegyver küldésébe, amelynek a legtöbb ország szerint nem lenne helye a modern hadviselésben.
Nem sokkal a bejelentés után a világ számos vezetője reagált az Egyesült Államok intézkedéseire.
Amikor Rishi Sunak brit miniszterelnököt az amerikai döntéssel kapcsolatos álláspontjáról kérdezték, kiemelte, hogy az Egyesült Királyság egyike annak a 123 országnak, amelyik aláírta a kazettás bombákról szóló egyezményt. Felszólalását a Biden elnökkel való találkozója előtt tette, aki a Litvániában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozó előtt érkezett az Egyesült Királyságba.
Chris Hipkins, Új-Zéland miniszterelnöke szerint a fegyverek "megkülönböztetés nélkül működnek, esetlegesen hatalmas károkat okoznak ártatlan embereknek, és hosszú távú hatásuk is lehet". Továbbá hozzátette, hogy a Fehér Ház tudomására hozták, hogy Új-Zéland ellenzi a kazettás bombák ukrajnai alkalmazását.
Margarita Robles spanyol védelmi miniszter újságírók előtt elmondta, hogy országa "szilárdan elkötelezte magát" amellett, hogy bizonyos fegyvereket és bombákat nem lehet Ukrajnába küldeni.
"Nem a kazettás bombákra, és igen Ukrajna törvényes védelmére, amelyet - megértésünk szerint - nem szabad kazettás bombákkal végrehajtani" - mondta Robles.
Kanada pedig azt is kijelentette, hogy ellenzi a kazettás bombák használatát, és továbbra is teljes mértékben betartja az egyezményt. "Komolyan vesszük az ebből fakadó kötelezettségünket, hogy ösztönözzük annak egyetemes elfogadását" - nyilatkozta a kanadai kormány.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Chirico Valentin
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
