Blog

Kell-e félnünk a Nyugat hanyatlásától?

G2 világ és az USA-Kína rivalizálás címmel tartottak panelbeszélgetést a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napján. A panel moderátora a Danube Institute vendégkutatója, dr. Eric Hendriks volt, a beszélgetés apropóját pedig Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszéde adta, ahol…

G2 világ és az USA-Kína rivalizálás címmel tartottak panelbeszélgetést a Harmadik Danube Geopolitikai Csúcs második napján. A panel moderátora a Danube Institute vendégkutatója, dr. Eric Hendriks volt, a beszélgetés apropóját pedig Orbán Viktor miniszterelnök idei tusványosi beszéde adta, ahol elhangzott, hogy ,,két nap van az égen”.

A miniszterelnök a nyári megszólalásában ezzel egyértelműen az Amerikai Egyesült Államokra és Kínára, valamint a két nagyhatalom rivalizálására utalt. A panelbeszélgetés előadói pedig Hendriks bevezetője után ezt a témát járták körül.

Prof. S. John Tsagronis egyetemi tanár kifejtette: a miniszterelnök megfogalmazása valóban provokatív volt, ugyanakkor számos fontos kérdést vetett fel. Megemlítette, hogy a hidegháború valóban egy bipoláris időszak volt, amikor Henry Kissinger sztárdiplomata a békés erőegyensúly és a tárgyalások híveként ellenezte a nyílt rivalizálást a szembenálló felek között, és véleménye szerint nem ez volt a helyes megközelítés. A professzor úgy látja: a totalitárius rendszerek gonoszak, és ennek felismerése és hangoztatása igenis fontos.

Szerinte Kína - saját retorikájával szemben - nem szükségszerűen elégedne meg egy regionális hatalmi szereppel.

Zárógondolatként kiemelte, hogy az Egyesült Államok konzisztenciával és hosszú távú stratégiával felülkerekedhet az ázsiai óriáson, mivel megvan hozzá az eszmei és gazdasági háttere.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Dr. Miles Yu is, aki Kína legfőbb gyengeségének a legitimitás hiányát látja. Továbbá azt is kiemelte, hogy globálisan a feltörekvő óriás arányaiban nem annyira népszerű, mint Magyarországon. Meglátása szerint Kína a látható erején túl belpolitikailag gyenge, mivel az amerikai eszmék és áramlatok betörése a társadalomba könnyedén alááshatja a kommunista párt támogatását, ezért nem szabad lebecsülni a demokrácia és a szabadság eszméinek erejét.

A harmadik előadó, Prof. Michael Rainsborough kiemelte, hogy a geopolitika visszatér a gondolkodásba. Bemutatta, hogy az orosz-ukrán háború megosztja a Csendes-óceán térségének országait, ugyanakkor egy másik jelentős töréspont is megfigyelhető. Ennek lényege, hogy

létrejön az autokrácia tengelye, valamint a demokrácia tengelye, és az országok ezen törésvonal mentén fognak állást foglalni.

Továbbá, meggyőződése szerint a jelenlegi nyugati attitűd nem fog eredményre vezetni, mivel az országok nem szükségszerűen fognak a demokrácia oldalára állni.

A negyedik panelista, Dr. David Morris szintén hasonló gondolatokat fogalmazott meg, mint az előtte szóló előadó, ezzel kialakítva a lehetőséget az egészséges vitára. Bemutatta az India és Csendes-óceán térségének geopolitikai helyzetét, kiemelve, hogy a régió országai egyáltalán nem örülnének egy kínai hegemóniának. Hozzátette ugyanakkor, hogy diplomata tapasztalatai szerint az ország nem is törekszik erre a szerepre. Szerinte egy multipoláris világrend van születőben, amelyben egy nagyhatalmi háború felfoghatatlan pusztítással járna, éppen ezért szükség van a megfontolt retorikára.

A nap második panelje a jövő háborúja és a hibrid hadviselés témáit járta körül. A moderátor Dakota Wood, a The Heritage Foundation vendégkutatója volt, aki a hadviselés jövőjéről tett fel a kérdést az orosz-ukrán háború tükrében. Az első felszólaló, Michelle Watson a magánszektor, azon belül is az Elon Muskhoz tartozó Starlink jelentőségét emelte ki, amely minden eddiginél nagyobb szereppel bír a háborúban. Azt is kifejtette, hogy

a hibrid háború azt is jelenti, hogy nem redukálódik az élet bizonyos aspektusaira: kiterjed a társadalomra, politikára, kommunikációra, gazdaságra és ideológiákra is. Szerinte az információs hadviselés legalább annyira lényeges, mint a hagyományos katonai területek.

A második felszólaló, Gabriel Elefteriu az űrről és annak geopolitikai és stratégiai megközelítéseiről beszélt. Napjainkban is kulcsfontosságú szereppel bír akár a pénzpiacok, a kommunikáció vagy a klímaváltozás megfigyelése szempontjából és jelentősége a következő évtizedekben csak növekedni fog. Végül visszacsatolt az előző panelbeszélgetésben elhangzottakra azzal, hogy kiemelte: Kína is vezető szerepre törekszik az űrben.

A panelbeszélgetés utolsó felszólalója, David Betz egy meglehetősen borús és pesszimista jövőképet mutatott be. Szerinte

a Nyugat civilizációs ciklusának az utolsó fázisában van, ezáltal a közeljövőben elképzelhetők a polgárháborúk és véres forradalmak is.

Úgy látja, a Nyugat hanyatlása több mutatóban is fellelhető: a társadalmi tőkében, a kohézió gyengülésében és a fragmentáció erősödésében. A politikai polarizáció meglátása szerint megakadályozza, hogy egyáltalán konszenzus alakuljon ki bizonyos kérdésekben, a társadalmakból pedig eltűnik a nemzettudat fogalma, mint az identitás egyik elsődleges forrása. Végül, de nem utolsó sorban kiemelte, hogy elképzelhető a jövőben a ,,mocskos háború” térnyerése, amely nem ismer korlátokat, és leginkább az 1970-80-as évek argentin belpolitikájának állapotai jellemzők rá.

Írta: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon