Február 2-án jelentette be az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, hogy az elmúlt napok során egy megfigyelő tevékenységet végző ballon manőverezett az USA légterében. A Pentagon véleménye szerint az eszköz a Kínai Népköztársaságból származik, ezért Anthony Blinken külügyminiszter február 5-6-ra tervezett pekingi útját, amely során Hszi Csin-pinggel is találkozott volna, későbbre halasztották. A kémballont végül lelőtte az amerikai légierő. Az eset jelentőségét és hatását a kínai-amerikai kapcsolatok alakulására nemzetközi források alapján elemezzük.
A Pentagon február 2-i közleménye szerint az azt megelőző napokban az amerikai haderő figyelemmel kísért egy, a kereskedelmi járatoknál sokkal nagyobb magasságban működő, hírszerzésre alkalmas ballont, amelyről a nyilatkozat „nagy bizonyossággal állíthatja”, hogy a Kínai Népköztársaságból származik.
Pentagon Press Secretary Brig. General Pat Ryder: “We know that it’s a surveillance balloon… and we do know the balloon has violated U.S. airspace and international law which is unacceptable.” pic.twitter.com/uWHdv852KO
— MSNBC (@MSNBC) February 3, 2023
A kínaiak először ezt tagadták, majd elismerték, hogy az eszköz Kínából származik, azonban szerintük ezt kizárólag tudományos – főként meteorológiai – megfigyelésekre és mérésekre alkalmazták.
A megfigyelő ballon tevékenysége több szempontból is aggályos volt Washington számára, hiszen az Montana állam légterét is használta, ahol az USA interkontinentális ballisztikus rakétáinak egy részét tárolja.
A kémballonok használata az elmúlt években reneszánszát éli a nagyhatalmak hírszerző szolgálatainak körében. A Time elemzése szerint először a kínai Zhuge Liang háborús stratéga alkalmazta ezt a módszert a 3. században, azonban ma is gyakori: számos alkalommal figyelhettünk meg hasonlót például Tajvan légterében. Ezt – többek között – alátámasztja az is, hogy a Guardian információi szerint 2019-ben az Egyesült Államok 25 napenergiával működő hasonló megfigyelő ballont tesztelt. James Char, az S. Rajaratnam School of International Studies kutatója szerint műveleti előnyeik miatt kerülhetnek újra középpontba a hasonló eszközök. A műholdrendszerekkel ellentétben – amelyből Kína körülbelül 260-al rendelkezik –
a ballonok képesek extrém időjárási körülmények között is működni, olcsóbbak, valamint rugalmasabban és gyorsabban felbocsáthatóak.
Az ügy jelentősége azonban túlmutat önmagán, hiszen február 5-6-ra tervezték Anthony Blinken külügyminiszter első pekingi látogatását, amelynek keretében Hszi Csin-pinggel is tárgyalt volna, azonban a Külügy ezt elhalasztotta. Ez különösen fontos találkozónak számított, hiszen az amerikai-kínai viszony mind gazdasági, mind geopolitikai szinten akadályokba ütközött. Ahogy korábban is írtunk róla, az Egyesült Államok a nemzetbiztonsággal összefüggő termékekre exportkorlátozásokat vezetett be Kína irányába, amit tetézett, hogy január utolsó napjaiban már a Huawei-jel szemben bevezetett teljes exporttilalomról szóltak a hírek.
Ezen felül befolyásoló tényezőként érdemes kezelni a Fülöp-szigetek, valamint az Egyesült Államok között újra megerősödő katonai együttműködést, hiszen a Pentagon február elsején jelentette be, hogy a Dél-kínai-tengeren stratégiailag kiemelten fontos országban további négy helyszínen állomásoznak majd amerikai csapatok. Az USA és a Fülöp-szigetek kapcsolata a hidegháborút követő évtizedek után 2019-ben kezdett újra megerősödni, amelyet jelez, hogy két évvel később az USA 82 millió dollárnyi forrást szabadított fel az ország modernizációjára. Gregory B. Poling (CSIS) szerint a 4 újabb – amerikaiak rendelkezésére bocsátott - katonai bázis a Fülöp-szigetek stratégiai jelentőségű pontjain helyezkedik el, amelyek közül
a legfontosabb Észak-Luzon területe lesz – például Cagayan provincia – hiszen, innen könnyen ellenőrizhető Tajvan biztonsága.
Ez különösen fontos az amerikaiak számára, amit a Mike Minihan tábornok által írt, Pentagonból kiszivárgott belső felhasználású anyag is bizonyít: a magas rangú tiszt szerint Kína 2025-ben fogja megtámadni a vitatott státuszú szigetet.
Összefoglalva tehát a Kínából származó kémballon esete semmilyen szempontból nem segítette elő a kínai-amerikai viszony rendezését, amely az elmúlt hetekben egyre távolabbinak tűnik.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
