Lengyelország új elnököt választott. A rekordot döntő, 71,63%-os részvételi arány is jelzi: a lengyelek minden korábbinál erősebben érzik, hogy a jövőjük a választófülkékben dőlt el.
A június 1-jei második fordulóban Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézetének konzervatív vezetője szűk többséggel győzte le Rafał Trzaskowskit, a liberális Polgári Koalíció jelöltjét. Ez a választás ugyan formálisan csak az államfő személyéről szólt, valójában azonban Lengyelország két táborának jövőképe, külpolitikai irányultsága és társadalmi értékrendje versenyzett egymással. Nawrocki győzelme nemcsak a PiS és a jobboldali blokk sikerét jelenti, hanem azt is, hogy a centrista Tusk-kormány a következő években egy ellenséges államfő árnyékában kénytelen működni — ha működni tud egyáltalán.
Lengyelország egy ideje egyre jobban kettészakad, mind földrajzi, társadalmi és politikai értelemben.
A törésvonalak az ország keleti és nyugati fele, város és vidék, EU-pártiság és szuverenitás-fókusz mentén húzódnak. Az egyik oldalon a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció, az urbánus, liberális, EU-barát Trzaskowski pártja áll, velük szemben pedig a kisebb településeken és a keleti vajdaságokban népszerű Jog és Igazságosság párt (PiS), az általuk támogatott független Nawrocki, és a szélsőjobboldali Sławomir Mentzen Konföderáció pártja.
Karol Nawrocki has won the second round of Poland’s presidential election with 50.89% of the vote, narrowly defeating Rafał Trzaskowski, who secured 49.11%.
— Xavi Ruiz (@xruiztru) June 2, 2025
The race was one of the closest in Poland's recent political history, reflecting a deeply divided electorate. pic.twitter.com/KaX4EPtf2m
Ezek a törésvonalak a 2023-as parlamenti választásnál is jelen voltak, akkor jött össze az 1989 óta tartott összes lengyel választás közül a legmagasabb részvételi arány 74,38%-kal. Az idei pedig összességében a második, az elnökválasztások sorában viszont a legmagasabb arányt mutatja. Még érdekesebb, hogy a magas részvétel mellett az eredmény nagyon szoros lett; Nawrocki 50,89%-ot, Trzaskowski 49,11%-ot kapott. Lengyelországban tehát két nagyjából egyenlő blokk áll szemben egymással, jelentősen különböző elképzeléssel az ország sorsát illetően.
Forrás: Election Guide
A második forduló előtti kampányban kiemelt szerepet kapott Sławomir Mentzen, aki 14%-kal a harmadik helyen végzett, messze a többi induló előtt. A rá adott szavazatoknak lett a legnagyobb szerepe a végső eredmény megszületésében. Ezt kihasználva Mentzen meghívta a Youtube-csatornájára mindkét jelöltet és bemutatta nekik nyolcpontos „elnöki nyilatkozatát”. Ebben a lengyel gazdasági és nemzeti szuverenitás védelme mellett kötelezte el magát; elutasítja az adóemelést, a készpénzkorlátozást, az EU-s hatáskörbővítést, Ukrajna NATO-csatlakozását és a lengyel katonai beavatkozást.
Trzaskowski négy ponton egyetértett, de nem ígért meg belőle semmit, ellenfele viszont egy az egyben aláírta a nyilatkozatot, elfogadva az állításait.
Nawrocki ezzel egyes elemzők szerint nemcsak az európai mainstreamtől, hanem a PiS saját politikai örökségétől is elhatárolódott. Hiszen Lech Kaczyński és Andrzej Duda kormányzása alatt Lengyelország Ukrajna támogatásának legnagyobb szószólója volt a NATO-ban – ezzel szemben Nawrocki a katonai beavatkozást és a gyors integrációt is elutasítja.
Az elnökválasztás eredménye különösen fájó üzenet Tusk kormányának. A 2023-as választási győzelem után az uniós pénzek visszaszerzése, az igazságszolgáltatás reformja és az EU-val való kapcsolatok rendezése volt a kabinet prioritása, ami már a Duda elnöksége alatti vétókkal is kudarcnak látszott — most azonban egy olyan elnökkel kell együttműködnie, aki kifejezetten EU-szkeptikus.
Patthelyzet vagy bukás?
Ez a politikai kettősség bénító hatással lehet a kormányzásra. Az elnök jogköre lehetővé teszi, hogy megvétózza a parlamenti döntéseket, blokkolja a költségvetést, sőt – huzamosabb kormányzási válság esetén – előrehozott választásokat kényszerítsen ki. Ha eddig Tusk kormányának volt is remény, hogy fordul a kocka, ezzel
egyfajta „intézményi hidegháború” veheti kezdetét Lengyelországban.
Bár sokan bukásként értékelik, a Tusk-kormány nem szenvedett végzetes vereséget — 10 millió szavazót tudott Trzaskowski mögé állítani. Mozgástere viszont jelentősen beszűkült. A választás nem a liberális oldal bukását, hanem a politikai polarizáció újabb bizonyítékát mutatja; egyik fél sem tud olyan víziót kínálni, amelyet a másik el tudna fogadni, beállt egy patthelyzet, amelyben minden azon múlik, ki tud kicsivel többet mozgósítani a saját szavazói közül.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az elő-előforduló személyeskedés és narratív támadások ellenére mindez mégis egy érett demokrácia képét mutatja, legalábbis bizonyos szempontból. A kampány idején volt nyilvános vita a két jelölt között, Trzaskowski kiállt Mentzennel a saját YouTube-csatornáján, és még az eredményhirdetés után is megmaradt a politikai méltóság. Andrzej Duda leköszönő elnök például a Nawrockinak gratuláló X bejegyzésében Trzaskowski felé is intézett szép szavakat.
Panu Prezydentowi-Elektowi dr. Karolowi Nawrockiemu jeszcze raz gratuluję zwycięstwa w wyborach. To był trudny, czasem bolesny ale niezwykle mężny bój o Polskę, o to jak mają być prowadzone sprawy naszej Ojczyzny. Dziękuję za tę heroiczną walkę do ostatniej minuty kampanii!…
— Andrzej Duda (@AndrzejDuda) June 2, 2025
Duda bejegyzésében azt írta: “Köszönöm továbbá minden jelöltnek, különösen Rafał Trzaskowskinek. Köszönöm az elnöki posztért folytatott küzdelemben tanúsított elszántságát. Köszönöm, hogy kész volt felelősséget vállalni Lengyelországért.”
Szemlézte: Varga Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
