Blog

Kettős mérce körvonalazódik a Biden-adminisztráció bevándorláspolitikájában

A demokraták nem véletlenül állnak egészen máshogy a kubai kommunista rezsim elől menekülőkhöz, mint az egyéb közép-amerikai országokból érkező migránsokhoz.

A demokraták nem véletlenül állnak egészen máshogy a kubai kommunista rezsim elől menekülőkhöz, mint az egyéb közép-amerikai országokból érkező migránsokhoz.

A hazai és a nemzetközi sajtó egyaránt részletesen beszámolt/beszámol a Kubában nemrégiben kirobbanó heves tüntetéssorozatról és annak megtorlásáról. A kommunista állampárt több mint fél évszázada uralja a karibi országot, amely idő alatt sokan emigráltak az Egyesült Államokba, főleg az alig néhány száz kilométerre fekvő Floridába. Ennek tükrében nem meglepő, hogy

a kommunista rezsimnek hátat fordító kubaiak többnyire jobboldali beállítottságúak, vagy legalábbis ódzkodnak az amerikai Demokrata Párt szocialista vonalától.

Mindebből érdekes demográfiai összkép keletkezik: a népesség csaknem 1/5-ét alkotó spanyolajkúak nagy része demokrata szavazó, a csoporton belüli kubai kisebbség ugyanakkor összességében inkább a Republikánus Pártot támogatja – derül ki a Pew kutatóintézet felméréséből.

bevandorlas_belso.jpg

Aligha lehet kétség afelől, hogy a jelenlegi felfokozott helyzet következtében átmenekülő szigetországiak amerikai választópolgárként inkább növelnék az imént szemléltetett különbséget, mint fordítva.

Egy esetleges kubai migránshullám tehát összességében a republikánusok malmára hajtaná a vizet, ellenben az egyéb latin-amerikai bevándorlókkal, akik a demokrata tábort erősítik.

A Fehér Ház természetesen kommunikációjában több ízben is érintette a Kubában történteket. Joe Biden elnök elítélte a kommunista kormány cselekedeteit, ennél komolyabb terveket azonban egyelőre nem helyezett kilátásba. Belbiztonsági minisztere már érdekesebb hangot ütött meg. Alejandro Mayorkas sziklaszilárdan figyelmeztette a szigetországiakat, hogy semmi esetre se próbáljanak meg a Mexikói-öblön át eljutni az Egyesült Államokba.

Engedjék meg, hogy világos legyek: ha valaki tengeri úton próbál menekülni, az Egyesült Államokba biztosan nem teszi be a lábát

– szögezte le komoly hangvételű beszédében. Emellett arra is kitért, hogy a Parti Őrség kiemelt figyelmet szentel a térség monitorozására.

Mindez önmagában egy vállalható hozzáállás lenne a határvédelem jegyében, csakhogy a korábbi, mexikói határral kapcsolatos kommunikációval és intézkedésekkel összehasonlítva mégiscsak elég következetlen. Biden már a választási kampány során ígéretet tett a rendszer megreformálására és a migránsok nagyobb arányú befogadására. Egyebek mellett ezért is alakulhatott ki tavasszal az a jelentős határválság, amelyet akkor a belbiztonsági miniszter jóval enyhébb hangnemben igyekezett csillapítani. Az ABC reggeli műsorának adott interjújában ugyan arra szólította fel a potenciális bevándorlókat, hogy ne induljanak útnak, azt többször is hangsúlyozta, hogy csupán átmenetileg kéri türelmüket, és amint helyreállítják a szerinte Trump által elszúrt határvédelmi rendszert, ismét jöhetnek.

Mayorkas kommunikációjában tehát erős ellentmondás tapasztalható, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy rendíthetetlen retorikáját akkor vetette be, amikor a kubai helyzet még nem eredményezett az átlagosnál nagyobb tengeri mozgolódást,

miközben a kissé határozatlan és nem egyértelmű megnyilvánulása a migránsválság kellős közepén érkezett. Mindennek két magyarázata lehet: vagy hirtelenjében teljesen átalakult az adminisztráció hozzáállása a bevándorláshoz, vagy a politikai érdekek mégiscsak fontosabbnak bizonyultak a humanitárius megfontolásoknál. Ha a jelenlegi demokrata vezetés tényleg az általa hirdetett értékek mentén tevékenykedne, akkor nem utasítaná el kapásból menekültek azon csoportját, amely a pártpolitikai mérleg két tányérja közül nem az övében nyom többet.

Szemlézte: Irlanda Balázs