Nem hivatalos eredmények szerint az 1986-ban megbuktatott diktátor fia, Ferdinand Marcos olyan elsöprő győzelmet aratott a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson, hogy ha kétfordulós lenne a választási rendszer, a második körre már sor sem kerülne. A leköszönő Rodrigo Duterte utódja június végén foglalhatja el az elnöki palotát, ahol nem kevesebb mint 6 évet tölthet - igaz, újraválasztására az alkotmány értelmében már nem kerülhet sor. Noha a terminusra vonatkozó korlátozás miatt első blikkre talán béna kacsának tűnhet az államfő, a pozíció épp emiatt jár rendkívüli befolyással;
Marcos ugyanis az elkövetkező hat esztendő folyamán úgy politizálhat, hogy nem kell az újraválasztásával foglalkoznia
– világít rá a Council on Foreign Relations.
Annak ellenére, hogy néhány hónapja az elnökjelölt még a katonai fellépést is kilátásba helyezte Kína tengeri terjeszkedésének önvédelmi célú feltartóztatására, a jelek arra utalnak, hogy Marcos szorosabbra kívánja fűzni a Manila és Peking közötti kapcsolatot. A vízi határviták nyilván nem válnak köddé, viszont amíg az ország területi integritása nem sérül, addig a Fülöp-szigetek új elnöke eltökélt lesz a pragmatikus alapon nyugvó bilaterális kapcsolatok fejlesztésében, hogy vonzza a kínai beruházásokat és a lehetséges közös energiaprojekteket – közli Rommel Banlaoi biztonságpolitikai szakértő gondolatait a Reuters hírügynökség.
A Fehér Házban mindeközben vélhetően csalódottak a választási eredmény miatt,
és felütheti a fejét az aggodalom, miszerint az egykori diktátor közvetlen leszármazottjának hatalomra kerülése erodálhatja a térség más országaihoz képest a Fülöp-szigeteken jelenleg sokkal előrehaladottabb demokráciát. Emellett további tényezők is nehezítik Washington és Manila kapcsolatát. Egy amerikai bírósági ítélet nyomán például Marcos és édesanyja elvileg nem léphet be az Egyesült Államok területére, mivel nem fizették ki azt a több száz millió dolláros büntetést, amelyet az apja diktatúrája idején elkövetett emberi jogi visszásságok miatt szabtak ki a családra – írja az Associated Press. Ugyan államfőként az ifjabb Ferdinand Marcos várhatóan immunitást nyerve meglátogathatja amerikai kollégáját, az ügy így is kényes folt lehet a két ország viszonyában.
Az Egyesült Államok számára viszont geopolitikai szempontból kiemelt és talán egyre kiemelkedőbb jelentőséggel bír az egykori gyarmatuk, hiszen a Kína feltartóztatása kapcsán releváns első szigetlánc fontos országának számít, nem mellesleg pedig az 1951-ben megkötött kölcsönös védelmi szerződés alapján az USA-nak segítenie kell, ha megtámadják.
Az AP szerzőpárosa szerint ezért Joe Biden amerikai elnök kényes döntés előtt áll azt illetően, hogy hogyan reagáljon a Fülöp-szigeteki fejleményekre. Az adminisztráció egyrészt nem hagyhatja figyelmen kívül a régióban egyre kiemelkedőbbé váló stratégiai érdekeit, másrészt viszont arról sem feledkezhet meg, hogy kommunikációjában mennyire fontosnak tartja a demokrácia eszméjét és az emberi jogokat.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
