Amerikai hírszerzési jelentések azt sugallják, hogy Kína létre kívánja hozni első állandó katonai bázisát az Atlanti-óceánon egy közép-afrikai ország partjainál, az Egyenlítői-Guineában. A Fehér Ház és a Pentagon tisztviselői arra kérik Egyenlítői-Guineát, hogy utasítsa vissza Peking ajánlatát.
A Wall Street Journal újságírója, Michael M. Phillips cikkében ismerteti, hogy ez azért is kényes kérdés a Fehér Ház, valamint a Pentagon számára, mert a jelentések felvetik annak is a lehetőségét, hogy Peking az Egyesült Államok keleti partját elérni képes eszközöket telepít az országba. Jon Finer, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettese októberben Egyenlítői-Guineába látogatott azzal a küldetéssel, hogy rávegye Teodoro Obiang Nguema Mbasogo elnököt és örökösét, Teodoro „Teodorin” Nguema Obiang Mangue alelnököt: utasítsák el Kína ajánlatát. Biden kormányának egyik magas rangú tisztviselője elmondta: egyértelművé tették Egyenlítői-Guinea számára, hogy a kínai tevékenységet is magukba foglaló lépések nemzetbiztonsági aggályokat vetnének fel.
Egyenlítői-Guinea pedig, mely ország a történelem folyamán eddig ritkán vont magára figyelmet, most egy nagyhatalmi összecsapás kellős közepén találta magát.
Az Egyesült Államok Kambodzsától az Egyesült Arab Emirátusokig arra törekszik, hogy megakadályozza Kínát abban, hogy katonai erejét új tengerentúli bázisokról növelje. Egyenlítői-Guineában a kínaiak valószínűleg a Bata elnevezésű kikötővárosra koncentrálnak, ahol már van egy általuk épített mélytengeri kereskedelmi kikötő, valamint modern autópályák kötik össze a várost Gabonnal és Közép-Afrika belsejével.
Peking afrikai befolyásszerzése nem újkeletű a téma az Egyesült Államok számára, azonban most kezdett el riasztó mértéket ölteni. Áprilisban a Szenátusban Stephen Townsend tábornok, az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságának parancsnoka azt vallotta, hogy
a legjelentősebb kínai fenyegetés egy haditengerészeti létesítmény lenne Afrika atlanti-óceáni partjainál.
Egyenlítői-Guinea, az egykori spanyol gyarmat 1,4 millió lakosával 1968-ban szerezte meg függetlenségét. Obiang elnök 1979 óta irányítja az országot. Washington vizsgálatai szerint az 1996-ban felfedezett hatalmas tengeri gáz- és olajtartalékok lehetővé tették az elnök családja számára, hogy bőségesen költsenek egzotikus autókra, kastélyokra és egyéb luxuscikkekre. A The Wall Street Journal megkereste az ország olajminiszterét és az elnök egyik fiát, hogy beszéljenek Kínához való viszonyukról és az elnöki családban elkövetett korrupciós vádakról, de a magazin kérdéseire nem érkezett válasz és Egyenlítői-Guinea washingtoni nagykövete sem válaszolt a többszöri interjú felkérésre.
Washington most egy árnyalt üzenetet szeretne közvetíteni Egyenlítői-Guineának: nem azt kéri, hogy szüntesse meg a kapcsolatait Kínával, hanem azt, hogy azokat egy olyan határon belül tartsa, amely az Egyesült Államok szerint nem jelent fenyegetést. Jon Finer, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettesének látogatását követően az elnök fia és Egyenlítői-Guinea biztonsági erőinek vezetője büszkén bejelentette, hogy
a Fehér Ház országukat a két nagyhatalom közötti kapcsolatok első számú tárgyalópartnerének nevezte.
Ezt követően a Kínai Népköztársaság is aktivizálta magát, Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon beszélt Obianggal, majd Peking közleményt adott ki, amelyben kiemelte, hogy Egyenlítői-Guinea mindig is Kínát tekintette a legfontosabb stratégiai partnerének, valamint bejelentette, hogy Kína segíteni fog az egyenlítői-guineai rendőrség kiképzésében és felfegyverzésében.
Lényeges ismerni Kína tevékenységét a nyersanyagokban gazdag régióban. Peking 2017-ben hozta létre első tengerentúli katonai bázisát Dzsibutiban, a kontinens másik oldalán, a Szuezi-csatornán áthaladó hajóforgalom stratégiai pontján. Az Egyesült Államok afrikai parancsnoksága szerint a kínai létesítménynek van egy mólója, amely képes egy repülőgép-hordozót és nukleáris tengeralattjárókat dokkolni. A bázis 6 mérföldre van Afrika legnagyobb amerikai támaszpontjától, a Camp Lemonnier-től, ahol 4500 amerikai katona állomásozik.
Forrás: Statista
A pekingi kormány adatai szerint a kínai állami vállalatok az elmúlt két évtizedben 100 kereskedelmi kikötőt építettek Afrika-szerte, és folyamatosan emelik a katonai kiadásaikat.
Az Egyesült Államok tudja, hogy nem lesz egyszerű dolga Egyenlítői-Guinea meggyőzésében, hiszen egy olyan országtól kérnek segítséget, amelyet korábban határozottan bíráltak: gyilkosságokkal, erőszakos eltűnésekkel, kínzással és más visszaélésekkel vádolták az Obiang-rezsimet.
A két fél bár gyakran ellentétes álláspontot képvisel, gazdaságilag függnek egymástól. Egyenlítői-Guinea amerikai olajtársaságokra támaszkodik az offshore erőforrások kitermelésében, amelyek az egy főre jutó éves bruttó hazai terméket tekintve az országot a legvagyonosabbá tették a szubszaharai térségben. Így látható, hogy valószínűleg az afrikai nemzet a Washington-Peking tengelyen abba az irányba fog elmozdulni, amely nagyhatalom a jövedelmezőbb ajánlatot teszi.
Arról, hogy az Egyesült Államok hogyan veszíti el a tengeri dominanciáját Kínával szemben, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
Szemlézte: Spiesz Bianka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
