Van-e a klímaváltozás okozta emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga a társadalmaknak, s ha igen, mi az? A többi között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoit Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-i rendezvényén.
Az eseményt Benoit Mayer előadása nyitotta meg, aki elmondta: a klímaváltozás és az emberi tevékenység okozta szén-dioxid kibocsátás között gyakorlatilag vitathatatlan a kapcsolat, de a pontos teendők jóval kevésbé világosak. Két irányban folyik a klímaváltozás elleni küzdelem: egyfelől a társadalmak igyekeznek alkalmazkodni hozzá, másfelől igyekeznek mérsékelni a kibocsátások csökkentésével. A mérséklése általános, globális feladat, míg a hozzá való alkalmazkodás lokális, az emberek saját közösségeit érinti. De hogyan kellene mindennek tükröződnie az államok törvénykezésében? Különösen a klímaváltozás mérséklésénél nehéz ez a kérdés, hiszen ez nem egyértelműen kötődik az állami feladatokhoz, lévén, hogy a klíma felmelegedése globális mértékű. Ettől függetlenül
számos aktivista gondolja úgy, hogy az egyes államoknak igenis felelőssége van a globális felmelegedéssel kapcsolatban, és pedig annak az emberi jogokra gyakorolt hatása miatt.
Jogi érvelésük szerint a klímaváltozás sérti az élethez való jogát az embereknek, éppen ezért fel kell lépni ellene. Mayer kiemelte: ezen érveléssel az a probléma, hogy gyakorlatilag minden, állami költségvetéssel kapcsolatos kérdésnek megvan az emberi jogi vetülete. Fontos tekintetbe venni azt is, hogy a klímaváltozás elleni harcra fordított költségeknek is megvan a hátránya az emberi jogok terén – sok más társadalmilag fontos szolgáltatásra nem jut keret például. Ezenkívül nem is áll túlságosan megalapozott jogi szerkezeteken az az állítás, hogy az emberek élethez való jogát sérti a klímaváltozás.
A bíróságok ugyanis csak konkrét, a jelenben megtörtént eseteket kell, hogy figyelembe vegyenek, amelynek konkrét áldozatai vannak, nem pedig általános fenyegetésekkel kapcsolatban kell megítélniük a jövőt.
Sok aktivista jogász ezeket a problémákat egyszerűen nem veszi figyelembe; sajnos sok esetben a politikai tevékenység nem ad teret megfelelő, kritikusan tudományos gondolkodásnak, amelyből kiderülhetne, hogy az emberi jogokat nem csupán a klímaváltozás sérti, és nem világos, hogy az államnak az erre fordított forrásai máshol nem lennének-e jobb helyen. Elmondta: saját publikációiban megjelent érveire a klímaaktivisták oldaláról gyakorlatilag nem érkezett érdemi válasz.
Calum T. Nicholson kérdésre válaszolva elmondta: a klímaváltozás áldozatai léteznek és valóban a melegedő légkör okozza nehéz helyzetüket, például Afrika Száhel-övezetében, de ennek nem feltétlenül a klímaváltozás csökkentésére fordított újabb összegek a megoldásai, hanem a társadalmak jobb adaptációs képességének kialakítása. Sok esetben egy adott külső probléma csak akkor igazán probléma, ha egy társadalom nincsen rá felkészülve, mert belső rendszerei ezt nem teszik lehetővé. Hangsúlyozta: a klímaváltozás tényét valós tudományos érvek támasztják alá. Viszont nem szabad ezeket a tudományos érveket összekeverni azokkal az állításokkal, amelyek tudni vélik, hogy pontosan melyek azok a módszerek, amelyek ezt megállíthatják és a legjobbat tehetik az emberi társadalmaknak.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
