A Batthyány Lajos Alapítvány szervezésében a BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozat keretében A muszlim világ túlnépesedése és Európa jövője címen adott elő Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója.
Dezső Tamás az előadás kezdetén leszögezte, hogy a jelenlegi migrációs helyzet kiváltó okai az arab tavasz idején kirobbant polgárháborúkhoz és forradalmakhoz köthetőek. Az Európai Unió migrációs kezelési tervét nem tarja megfelelőnek. Úgy látja, sokkal költségesebb a menekültek és a gazdasági migránsok befogadása az uniós országokba, mintha a pénzügyi erőforrásokat a háborúval sújtott térségekbe csatornáznák be. Szerinte tévút, hogy a nyugat-európai államok a közel-keleti országok társadalmi elitjét elszívják, és így tovább görgetik azokat a működésképtelenség felé, ráadásul az értelmiség elvándorlásával nem marad olyan társadalmi csoport, amely fékezné az iszlamista fundamentalisták terjeszkedését.
Az Iszlám Állam, amely az Arab Tavasz következményeként nőtte ki magát, továbbra is képes lesz terrorszervezetként fenntartani a hatalmát.
Dezső Tamás kutatásai alapján összehasonlította a bevándorlókat kibocsátó országok népességszámát, annak növekedését 1955 és 2018 között. Afganisztánban 439%-os nettó népességnövekedés volt megfigyelhető 1955 és 2018 között, ahonnan a közeljövőben jelentős migrációs hullám fog megindulni. Az összes Közel-Keleten elhelyezkedő állam esetében demográfiai robbanás figyelhető meg. A térségben az átlagéletkor is rendkívül alacsony, például Afganisztánban 17,6 év. A demográfusok számításai alapján 2050 után ez a tendencia mérséklődni fog, viszont a növekedés utána sem áll meg.
Emlékeztetett arra, hogy a migrációs nyomás továbbra is Európára fog hárulni. Elképzelhetetlennek tartja, hogy a zárt társadalmi rendszerű és hagyományokat erősen megtartó távol-keleti országok támogatnák a tömeges bevándorlást. Hozzátette, India és Oroszország múltbeli és jelenlegi geopolitikai stratégiája alapján nincs realitása annak, hogy engednének a migrációnak.
Komoly veszély fenyegeti a migránsokat kibocsátó országok gazdasági teljesítményét. Az egyik az olajipart érintő, az elektromos autók elterjedésével összefüggő változás, amely jelentős bevétel kieséssel jár számukra.
A másik: 2040-re égető probléma lesz a Közel-Keleten az édesvízkészlet csökkenése a klímaváltozás, illetve a duzzasztógátak kiépítése miatt. A hiány már most érezhető. Az áramellátással is óriási gondok vannak, amely kihat az összes többi gazdasági szektorra. A 2030-40-es évekre számos térségbeli háború prognosztizálható az erőforrások hiánya miatt. Úgy látja, hogy földrajzi adottságaik okán a következő évtizedekben
Kanada és Oroszország (Szibéria) tudna bevándorlókat fogadó országgá válni.
Dezső Tamás összegzésképpen arra jutott, hogy egyensúlyi állapotot kell létrehoznia a jövő generációinak ebben a súlyos problémában. Törekedni kell arra, hogy a döntési helyzet megmaradjon a mi kezünkben, és ne váljék kaotikussá, kezelhetetlenné a helyzet. Arra is figyelmeztetett, hogy az afrikai kontinens jelentős részében is ugyanezek a folyamatok megfigyelhetők, tehát baljós tendenciákat jósol.
Írta: Tombor Levente
