Csaknem 200 ország küldöttei érkeztek az azerbajdzsáni Bakuba az ENSZ idei éghajlat-változási csúcstalálkozójára, az úgynevezett COP29-re, amely november 11-től november 22-ig tart. A konferenciára azonban árnyékot vet az amerikai elnökválasztás eredménye, illetve számos kormányfő hiánya.
A csúcstalálkozó elsődleges témája a pénz. A fejlődő országok az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának aránytalanul kis hányadáért felelősek, mégis az éghajlatváltozás hatásainak legnagyobb részével kell szembesülniük. A problémákkal való megbirkózáshoz azonban gyakran kevesebb eszközzel – és pénzzel – rendelkeznek. Bakuban a tárgyaló felek azt vitatják meg, hogy mennyi pénzt kellene fordítani ezeknek az országoknak a megsegítésére és saját kibocsátásuk csökkentésére, valamint, hogy mely kormányoknak kellene mindezt megfizetniük.
Az USA, az EU és Ausztrália a fosszilis tüzelőanyagokra építették gazdaságukat. Ezek szennyezést okoztak, és ez most katasztrofális károkkal jár
- jelentette be Alice Hill, aki korábban Barack Obama amerikai elnök különleges asszisztense és a Nemzetbiztonsági Tanács reziliencia politikáért felelős főigazgatója volt. A kérdést tovább bonyolítja Donald Trump újraválasztása, aki első hivatali ideje alatt az éghajlatváltozást „átverésnek” minősítette, felszámolta az amerikai környezetvédelmi szabályozást, és kivonta Washingtont a 2015-ös párizsi klímamegállapodásból. Csapata jelezte, hogy második hivatali ideje alatt folytatni tervezi ezt a politikát, ami most beárnyékolja a bakui tárgyalásokat.
John Podesta, az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja arra ösztönözte a kormányokat, hogy ne veszítsék hitüket az ország globális felmelegedés elleni küzdelemre tett ígéretében, mondván, hogy Donald Trump januári hivatalba lépése lassíthatja ugyan, de nem állíthatja meg a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást. Podesta hozzátette, hogy az inflációcsökkentési törvény továbbra is ösztönözni fogja a nap- és szélenergia-, valamint más technológiákba történő beruházásokat. Nem mellesleg az államok szintén szabályozással fogják ösztönözni a kibocsátáscsökkentést.
Trump megválasztása mellett a COP29 a gazdasági aggodalmakkal, valamint az ukrajnai és gázai háborúkkal versengenek a figyelemért. Nem meglepő így, hogy az idei klímatárgyalásokról számos magas rangú vezető hiányzik.
A világ három legnagyobb üvegházhatású gázt kibocsátó országának – az Egyesült Államoknak, Kínának és Indiának – a vezetői nem jelentek meg Bakuban. Nem vesz részt Brazília, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Dél-Afrika, Japán és az Európai Bizottság vezetője sem.
Az ENSZ szerint az idei csúcstalálkozón kevesebb, mint feleannyian lesznek ott, mint a dubaji COP28-on. A tálibok viszont most először jelennek meg a találkozón Afganisztán 2021-es elfoglalása óta.
Egyes vezetők felháborodásukból kifolyólag nem lesznek ott. Pápua Új-Guinea, lévén különösen érzékeny a tengerszint emelkedésére, tiltakozásként marad távol, mert a nagy szén-dioxid-kibocsátással rendelkező ipari országok nem nyújtottak „gyors támogatást” az éghajlatváltozás által sújtott országoknak – jelentette ki James Marap miniszterelnök augusztusban.
Ez a fajta frusztráció valószínűleg a középpontba kerül, amikor a tárgyaló felek megpróbálják kiharcolni az új éghajlat-politikai finanszírozási kötelezettségvállalásokat. A világ fejlett országai vállalták, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárnyi finanszírozást mozgósítanak, amit a valóságban csak 2023-ban értek el. A 2015-ös párizsi megállapodás értelmében az országoknak 2025-ig új éghajlatfinanszírozási célokat kell meghatározniuk, így a kérdés az idei csúcstalálkozó központi témájává vált. A tárgyalások november 11-i kezdetekor a fejlődő országok azt szorgalmazták, hogy az államok felajánlásait évi 1 milliárd dollárra emeljék, ami még mindig kevés a teljes becsült szükségletükhöz képest.
A fejlődő országoknak sürgősen támogatásra van szükségük ahhoz, hogy felgyorsítsák a tiszta energiára való átállást és megbirkózzanak a pusztító időjárással, amellyel már most is szembe kell nézniük
- mondta António Guterres ENSZ-főtitkár az X-en közzétett bejegyzésében. „A COP29-nek meg kell állapodnia egy új finanszírozási célról, amely felszabadítja a szükséges dollárbilliókat”.
Developing countries urgently need support to accelerate the transition to clean energy & deal with the violent weather they are already facing.#COP29 must agree to a new finance goal that unlocks the trillions of dollars they need.
— António Guterres (@antonioguterres) November 3, 2024
The price of climate inaction is too high.
Még akkor is, ha az éghajlati válság hatásai egyre markánsabbá válnak, a COP vállalásai jogilag nem kötelező érvényűek, és nincsenek olyan végrehajtási mechanizmusok, amelyek az országokat arra kényszerítenék, hogy betartsák kötelezettségvállalásaikat. Szakértők szerint azonban fontos jelzést küldenek a szándékról és az ambícióról, és az országokra társadalmi nyomás nehezedhet, hogy teljesítsék a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó nyilvános ígéreteiket.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
