,,Majd rólad szólnak a hírek, Veled van tele a sajtó.” – idézte a Tankcsapda Együttes leghíresebb dalának refrénjét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Lónyay-Hatvani Villában tartott „Huszárvágás - A magyar konnektivitási stratégia” című könyvbemutatóján. Orbán Balázs szerint az, hogy Magyarország a nyugati sajtó egyik kulcsfigurájává vált rendkívül pozitív és nem véletlen, hiszen hazánk fontos szerepet játszik az új világ kialakulásában.
A Danube Institute eseményének további panelistái voltak Patrick Deneen, a Notre Dame-i Egyetem politológia professzora és Rod Dreher, a Danube Institute vendégkutatója. A rendezvény moderátora dr. Carlos Roa, a Danube Institute vendégkutatója volt.
Magyarországon 2010-ben megváltozott a politikai légkör, hatalomra került az Orbán-kormány, mely magával hozta a konzervatizmus új generációjának olyan alakjait, mint Dr. Orbán Balázs. A Huszárvágás című könyv szerzője megvizsgálja a nyugati világot, valamint összegyűjti mindazokat a tényezőket, amelyek az új világrend kialakításában szerepet játszottak. A Huszárvágás tehát nemcsak egyfajta értelmező kéziszótár, hanem a magyar kormányzati elképzelések útmutatója is.
A változó világrendben a Huszárvágás, mint a magyar nézőpont jelenik meg, mely egyszerű és világos. Magyarország pontosan úgy fogadja el annak tényét, hogy a világ változik, ahogyan az emberiség azt, hogy a Nap reggel felkel, este pedig lenyugszik.
Magyarország célja, hogy megfelelően tudja kezelni a változásokat, valamint megtalálni annak a módját, hogy az adott nemzetközi helyzetből kihozza a legjobbat.
A miniszterelnök politikai igazgatója előadásában kiemelte a hidegháborús időszak utáni vezető modell, a neoliberalizmus hanyatlásának szerepét, mint az átalakuló világrend egyik kulcsfontosságú tényezőjét. Akkoriban Magyarország stratégiája is ebben állt: a nyugati hatalmakkal az élen, a globális rendszer által felemelt más országokkal a ,,nap végén” együtt felemelkedni. – mondta. De mi is történt pontosan, miért csökkent ily drámaian ennek az eszmének a jelentősége? A nyugati világ elvesztette a bizalmát a neoliberalizmusban, világnézetük középpontjában ma már a teljes bezárkózással járó blokkosodás áll. Patrick Deneen szerint a nyugat hamarosan újra rá lesz kényszerítve a neoliberalizmusra, az újonnan felvett blokkosodási tendencia csupán egyfajta pótlék, mellyel bizonytalanságukon és hatalmi dilemmáikon kívánnak úrrá lenni a nyugati országok.
Orbán Balázs szerint a kereszténység, a nyugati világot egyben tartó ,,ragasztó” is eltűnni látszik.
A keresztény hit, mely összekötötte az embereket a világ minden táján, mely a nyugat egységesítőjeként lépett fel, a liberális erők közreműködésének hatására egyre inkább elveszíti jelentőségét. Rod Dreher szerint az a korszak, mely irányába ezáltal haladunk, működésképtelen lesz. A nyugat vagy felidézi a kereszténységet, vagy el fog bukni – mondta.
Minden ország egyéni helyzetéből kiindulva a nyitás vagy épp a bezárkózás politikáját választva igyekszik saját szemszögéből megoldást találni és eligazodni az átalakuló világrendben. Azt, hogy Magyarország keletről jött népe a nyugat szerves részévé tudott válni, hogy az Európa szívében fekvő ország a nyugat és a kelet kereskedelmi összekötőjévé vált, valamint hogy hazánk a 11. legösszetettebb gazdasági komplexitás a világon, azt bizonyítja, hogy a magyar kormány stratégiája igenis működik. Ez a döntésképes, bátor, váratlan, élénk, biztos manővereket végrehajtó kis ország, mely felforgatja a ,,csata” kimenetelét, épp olyan mint a huszárvágás.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
