A kontinentális Európára jellemző konzervatív államképről írt cikket Szilvay Gergely a European Conservative-ba.
Hogyan gondolkodnak a konzervatívok az államról Közép-Európában, különösen Magyarországon? Erről írt cikket a European Conservative hasábjain Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa.
Szilvay szerint Amerikában izgalmas vita zajlik a jobboldalon belül Magyarországról és Orbán Viktorról, az Orbán-kritikus neokonzervatívok (David Frum, Bill Kristol), valamint Orbán-pártiak (Tucker Carlson, Rod Dreher) között. A vitába Dennis Prager is beszállt, aki szerint Lengyelország és Magyarország pont a Nyugatért küzd. Szilvay úgy látja,
az amerikai neokonzervatívok és libertáriusok nem értik az alapvető különbségeket az európai és az amerikai konzervativizmusok között.
Felidézi: György László magyar államtitkár két éve az Egyesült Államokban járt, és a magyar politikus eléggé nyitott közönségekre talált az egyetemeken, ugyanakkor nem talált elég nyitottságra a republikánus politikusok között. Míg a társadalmi és kulturális ügyekben megvolt az egyetértés, az amerikai politikusok nem értették meg a magyar gazdaságpolitikát, amit balosnak, etatistának, a "nagy kormányzat" példájának tartottak. Ez a két megközelítés rámutat az európai és amerikai konzervativizmusok közötti mély választóvonalra. Amíg az amerikai konzervatívok a kormányzati hatalom korlátozására törekszenek, addig a közép-európai konzervativizmus felhasználja az állam hatalmát a céljai elérésére.
Igaz, nem lehet egyfaja közép-európai konzervativizmusról beszélni - de van egy új közép-európai jobboldaliság, amiről igenis lehet.
Az erősebben állam-párti konzervativizmus nem újdonság, hanem a kontinentális konzervativizmus hagyományos jelensége. Ezt a hagyományt megveti az Európai Unió, ami amerikai mintára szervezné át Európa tagállamait. Mivel Közép-Európában kis országok léteznek, azok nem úgy gondolnak a nagy kormányzatra, mint az amerikaiak. Ilyen szempontból Brüsszelt Washingtonhoz tudjuk hasonlítani, és a kis államokban inkább lehet a helyi állami szint mellett állni, és korlátozni a föderalista szervek hatalmát.
A gazdasági ügyek kevésbé fontosak a magyar és a közép-európai konzervatív gondolat számára, ugyanakkor a magyar konzetrvatívok soha nem voltak neoliberális, szabadpiacpárti kapitalisták, mely felfogást inkább a nyugati nagyvállalatok imperializmusával azonosítottak. Ráadásul Magyarországon inkább a baloldali kormányok voltak technokraták és neoliberálisok, amelyek a kilencvenes évek közepén majdnem romba döntötték a gyenge középosztályt a széleskörű privatizációval és a megszorításokkal.
A magyar konzervatív kormányok olyan politikát képviseltek, amely egyrészt a nemzeti érdek mellett állt ki, másrészt a család és polgári társadalom értékei mellett.
A magyar konzervatívok szkeptikusak a kapitalista piacok láthatatlan kezével szemben. Inkább vallják azt, hogy az államnak be kell avatkoznia és erősnek kell lennie. Orbán Viktor gazdaságpolitikája Szilvay Gergely szerint egy olyan kapitalizmust takar, amely együttműködik az aktív szereplő kormányzattal. Ez végül jelentős hiánycsökkenéshez, prudensebb államigazgatáshoz, alacsonyabb adókhoz, egykulcsos jövedelemadóhoz és meritokratikus jóléti államhoz vezetett.
Eközben érdekes, hogy Orbánt balról neoliberális szempontok szerint kritizálják, a technokrata szakértők viszont szociáldemokratának értékelik politikáját. Orbán ugyanakkor inkább egyfajta harmadik utas politikát visz, amit "Orbanomics"-ként is jellemeznek.
A közép-európai konzervatív felfogás régebbi alapokon nyugszik, kevésbé a felvilágosodás eszméin. Amerikai szempontból ezt korporatistábbnak, tradicionalistábbnak lehet leírni, amely premodern értékeket is felvállal.
Kontinentális szempontból az amerikai konzervativizmus nem is feltétlenül látszik konzervatívnak
- inkább régimódi liberálisnak. Míg Amerikában az egyéni szabadság és felleősség, a szabad piac és a kis kormányzat a fő hívószó, addig a kontinentális konzervativizmusban a nemzet, a biztonság, a jog, a rend, a kulturális hagyomány és a vallási örökség.
A kontinentális konzervatívoknak a szabadság a nemzeti szabadságot jelenti, és a hagyományőrzés szempontjából is inkább reakciósnak számítanak, hiszen nem a 40 évnyi kommunizmus továbbélését akarták konzerválni. A közép-európai konzervativizmus harcos - mert harcosnak kell lennie.
Szilvay Gergely szerint ma Közép-Európában a magyar és lengyel konzervatív kormányzatok a nemzeteik újjáépítésén dolgoznak. Az állam nem tud minden problémát megoldani, de a posztkommunista mély állam tovább élése miatt aktív változtatásokat kellett eszközölni, élni kellett a hatalommal, hogy a nemzet a gyógyulás útjára lépjen.
Lehet, hogy a közép-európai konzervativizmus nem olyan udvarias és diplomatikus, mint az angolszászoké, de ez Közép-Európa zaklatott történelméből következik.
Most már egyre több angolszász konzervatív tekint át az európai kontinensre, akár épp Orbán Budapestjére, ami a nyugati konzervatív értelmiség új nemzedékének nemzetközi fővárosává kezd válni - zárja sorait Szilvay Gergely.
Szemlézte: RG
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
