Miközben már a háború kitörése előtt világos volt, hogy a Nyugat nem fog nyíltan szembeszállni Oroszországgal Ukrajnában, kérdéses, hogy mi a pontos recept arra nézve, hogy megállítsa Putyint? Lehet helye egy direkt fellépésnek? A Wall Street Journal szerint igen.
Nem világos, hogy Vlagyimir Putyin hadserege hol fog megállni, ha legyőzte Ukrajnát. Nagyon kicsi a valószínűsége egy NATO elleni direkt támadásnak – csakis egy teljesen irreális stratéga indítana csapatokat a jóval erősebb észak-atlanti szövetséggel szemben. Egy Ukrajnát megszállva tartó Oroszország ugyanakkor mindenképpen komoly fenyegetést jelentene Közép-Európára. Ludovic Hood, Mike Pence volt alelnök stábjának tagja a Wall Street Journal hasábjain kifejtett nézetei szerint ennek a leghatékonyabban úgy lehet gátat vetni, ha nem engedjük Putyint Ukrajna nyugati határai közelébe. Nemcsak arra van szükség, hogy a NATO a saját keleti határai mentén felsorakoztassa a gyorsreagálású erőket, ahogy ezt eddig tette, hanem hogy nehézfegyverzetű erőket vonultasson fel Nyugat-Ukrajnában. Szerinte erre nemzetközi jogilag lehetőség van, hiszen Zelenszkij elnök kérhet segítséget, és minden jel szerint ezt boldogan is fogadná. Ennek a mozdulatnak továbbra is „blöff” jellege lenne. Nem kellene szembeszállniuk az oroszokkal, hanem
egyszerűen nyugati haderők ukrajnai jelenlétének tényével tartanák meg a független Ukrajnát, akár a légicsapások leállítását is kikényszerítve.
A cikk jellemző terméke a nyugati stratégiai gondolkodásban elharapózó extrém ötleteknek. A különlegessége az, hogy egyébként nem teljesen irreális – csak szimplán nagyon kockázatos, hiszen még kiélezettebbé tenné a szembenállást, amelynek kimenetele nem világos. Ennek az eldöntésére azt kell értékelnie a döntéshozóknak, hogy inkább a bevonulással járó kockázatot vállalják, vagy a Nyugat-Ukrajna orosz megszállásával járót.
Persze egyéb opciók is lehetségesek.
Hasonló, de kicsivel kisebb eszkalációt jelentene a repüléstilalmi zóna lehetőségének a lebegtetése a Nyugat részéről.
A RAND elemző cég szerint a Nyugatnak még nem kellene teljesen kizárni ezt az opciót, megint csak a blöff érdekében: ennek a lebegtetése, miközben nem jelentene háborút Oroszországgal, meggondolásra késztetné a Kreml döntéshozóit. Már így is nagyon magas szinten eszkalálta Moszkva a konfliktust, az atomfenyegetést is beleértve, így egy ilyen nyugati válasz - a RAND szakértői szerint - teljesen megfelelő lenne. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a témában nyilatkozva nem is zárta ki teljesen a lehetőségét, hanem inkább a NATO-Oroszország háború elkerüléséről beszélt.
❗️#NATO Secretary General Stoltenberg on the possibility of introducing a no-fly zone over #Ukraine: this conflict must not be allowed to escalate into a war between the alliance and #Russia. pic.twitter.com/rP64qzagSD
— NEXTA (@nexta_tv) March 20, 2022
A világhatalmi vetélkedés további folyására nézve is komoly üzenet lenne, ha a Nyugat ilyen merész akciókat felvállalna. Kínát, Iránt vagy Észak-Koreát is komoly meggondolásra késztetné, ha a NATO, vagy csak az Egyesült Államok ilyen vakmerő akciókat hajtana végre érdekeinek védelmének érdekében. Úgy tűnik, a szuperhatalmi státusz megtartásának logikája egyértelműen vezethet ilyen, komoly európai, sőt világháborúval fenyegető akciókhoz. Az ilyen típusú kétesélyes játszmák a mások által már korábban megsértett, most pedig Oroszország által nyíltan felrúgott nemzetközi szabályrendszerből kiszabadult hatalmi alapú világpolitika részei, és nagy haszonnal is járhatnak. Meg persze nagy veszéllyel. Főleg azon országok számára, mint Magyarország, amely egyrészt szomszédja a háborúban álló Ukrajnának, másrészt nem tévesztheti szem elől az Ukrajna területén élő magyar közösség érdekeit. A kérdés csak az, hogy a nagyhatalmi játéktábla mesterei a lehetőségeket, vagy a veszélyeket látják jelentősebbnek? S jól számítanak-e?
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
