Blog

Le a Grinccsel a fehér felsőbbrendűségtudatú írója miatt?

Teljes nevén Theodor Seuss Geisel, de Amerikában csak Dr. Seuss néven ismert gyermekkönyv író Magyarországon talán csak a Grincs és a Horton megalkotása miatt híres. Amerikában a kultusza a magyarnál sokkal nagyobb (volt?) – több mint 60 könyvet publikált; vicces, kedves mégis kicsit sötét…

Teljes nevén Theodor Seuss Geisel, de Amerikában csak Dr. Seuss néven ismert gyermekkönyv író Magyarországon talán csak a Grincs és a Horton megalkotása miatt híres. Amerikában a kultusza a magyarnál sokkal nagyobb (volt?) – több mint 60 könyvet publikált; vicces, kedves mégis kicsit sötét hangvételű történetein tanult meg írni és olvasni az elmúlt generációk legtöbb amerikaija. S bár Dr. Seuss eddig töretlenül kedvelt volt Amerikában, legújabban az író a cancel cultre áldozatává vált állítólagos fehér felsőbbrendűségéért.

Dr. Seuss 1904. március 2-án született, jó egyetemre járt s nagyon korán, már 1934-ben berobbant a köztudatba, mint gyermekkönyv író – és egészen haláláig, 1991-ig aktív maradt. Legtöbb könyvében érdekes és bizarr képzeletbeli lények szerepelnek – a Kik, a Zookok és a Loraxek, ahogy ő nevezte őket. Írásai könnyen olvashatóak, kicsit rémisztők, de kitűnően illenek a kicsii gyerekek ízléséhez, akik éppen most olvasgatják ki első mondataikat. Könyveiből több millió példányt adtak el világszerte, több mint 20 nyelvre fordították le munkáit. Ötletei és a gyermekvilág, amit megalkotott nemcsak papíron népszerű – a Grincsből több film is készült, a Hortont is filmvászonra vitték néhány éve, de írásai egy Broadway musicalnak, és számos sorozatnak is inspirációként szolgáltak.

grincs_belso1.jpg

A sikerek ellenére, az alapítvány, amely Dr. Seuss hagyatékát ápolja nemrég bejelentette, hogy az író hat könyvét ezentúl nem fogják kiadni, mivel rasszistának ítélték a benne megtalálható illusztrációkat

írta az NBC News. A bejelentést a ’Read Across America’ (tehát ’Olvassunk Amerika szerte’) napon tették meg, amelyet minden évben Dr. Seuss születésnapján rendeznek meg. Ennek lényege, hogy az amerikai gyerekek körében népszerűsítse az olvasást és azért Dr. Seuss születésnapjátválasztották ki, mert az író népszerű, könnyen olvasható és szórakoztató műveivel rengeteget tett a kisiskolások olvasási vágyának erősítése érdekében.

Bejelentésében az alapítvány azt mondta, hogy a ’cenzúrázott’ hat könyv bántóan és rosszul ábrázol embereket. A Pennsylvania Egyetem professzora, Ebony Thomas, azt állította, hogy Dr. Seuss tudatát egy teljesen fehér felsőbbrendű kultúra formálta és így a könyveiből az az érzés árad, hogy csak a fehér gyerekek a fontosak. Egy 2019-es tanulmány szerint Dr. Seuss karaktereinek csupán 2%-a színes bőrű – az ábrázolása pedig ezeknek a figuráknak a rasszokról alkotott sztereotípiákon nyugszik. A kritikák szerint az illusztrációk élesek és előítéletekre építenek, mint például a (rasszistának ítélt) alábbi kép a hosszú bajszú kínai hordárokról. A tanulmány hozzáteszi:

az író fehér felsőbbrendűsége a fehér karakterekre való összpontosításában jelenik meg, az összes karakter 98%-a (tehát 2195 szereplő) fehér.

Majd így folytatódik az írás: „a 45 színes bőrű karakterből 43 olyan jellemzőkkel bír, amelyek kimerítik az Orientalizmus definícióját. Az Orientalista definíció szerint 14 karakter sztereotípikusan kelet-ázsiai tulajdonjegyekkel bír, míg 29 szereplő turbánt visel” – a tanulmány szerint ezen okokból a könyvek egyértelműen „orientalisták, fekete-ellenesek és fehér felsőbbrendűek”.

grincs_belso2.png

Kép forrása: VOA News

Az írót ért kritikák sajnos két tényt nem vesznek figyelembe. Az egyik az, hogy legtöbb karaktere képzeletbeli lény –

mennyire számít az, hogy csak 2%-a fekete vagy ázsiai, amikor a mesehős egy kalapot viselő macska, aki képzeletbeli lényekkel társalog?

Továbbá valóban rasszistává tesz egy gyermekkönyv illusztrációt az, hogy például a közel-keleti figurák turbánt viselnek? A gyerekeknek mindig és mindenről elnagyoltan, körvonalakban beszélünk, így a rasszokról és más nemzetiségekről is – amíg ez jó szándékkal, illedelmesen és nem dehumanizálva tesszük, van-e egyáltalán baj?

A másik figyelmen kívül hagyott tény pedig az, hogy a ’betiltott’ könyvek 1930 és 1970 között jelentek meg – mennyire várhatjuk el egy korábbi korszak szülöttétől, hogy korunk ’modern’ erkölcsivel 100%-ban azonos állásponton legyen? Ítéljünk el minden olyan régi alkotást, ami olyan szavakat használ és olyan erkölcsökre épít, amit ma már elutasítunk? Amerika egyik másik híres alkotása, a Huckleberry Finn éveken keresztül arról volt híres, hogy a főszereplő már a maga korában is rasszizmus ellenes volt – ma pedig több iskolában is betiltották a könyvet, mert ’rasszista rágalmazások’ vannak benne (tehát az Amerikában ma már teljesen elutasított ’n’ betűs szót használják a könyvben a színes bőrűekre).

De helyesen teszi Amerika, hogy eldob minden olyan régi alkotást, ami nem azonos korunk erkölcseivel és PC beszédmódjával?

Az, hogy Dr. Seuss a cancel culture egyik új áldozatává vált azért kifejezetten meglepő, mert néhány évvel ezelőtt Barack Obama még azért dicsérte Dr. Seuss-t egyik beszédében, amiért könyveiben olyan alapvető értékeket közvetített a gyerekek felé, amiben minden amerikai egyetemesen hisz. Az elnök kiemelte, Dr. Seuss „hangsúlyozta a tiszteletet mindenki felé; arra bátorított, hogy elfogadjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk; megkérdőjelezte az előzetesen berögződött elképzeléseket és ösztönözött arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki”.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!