A majomhimlőt a WHO nemrég globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. A vírus egy új változata okozza az aggodalmat, ami gyorsan terjed Közép-Afrikában. Azonban egyelőre nem tudni mennyire veszélyes és melyek lehetnek a következményei.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban és a szomszédos afrikai országokban egyre terjedő járványra reagálva az Egészségügyi Világszervezet augusztus 14-én a majomhimlőt nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította, ami a WHO legmagasabb riasztási szintje.
Két éven belül ez a második alkalom, hogy a WHO a vírust vészhelyzetnek nyilvánította. Az elsőt a 2022-es, több országot érintő járvány kitörésére válaszul tette, amely csaknem 100 ezer embert betegített meg, köztük 32 ezret az Egyesült Államokban.
A veszély felméréséhez először is fel kell ismernünk, hogy ez nem egy, hanem három majomhimlő járvány kitörése. Mindegyik egyszerre történik, de különböző embercsoportokat érint, és különbözőképpen viselkedik. A „kládjuk” szerint vannak megjelölve, ami megmutatja, hogy a vírus családfájának melyik ágából származnak.
Az 1a klád okozza a legtöbb fertőzést a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) nyugati és északi részén. Ez az a járvány, amely már több, mint egy évtizede tart. Leginkább a fertőzött vadon élő állatok fogyasztásával terjed és a gyermekek különösen érintettek.
Az 1b klád a vírus új ága, amely a KDK keleti részén és a szomszédos országokban okoz jelenleg kitöréseket. Ez a vírus teherautó-útvonalakon terjed, ahol a sofőrök heteroszexuális kapcsolatot létesítenek szexmunkásokkal, és a fertőzöttek szoros érintkezés útján a gyermekekre is átadják a kórokozót.
A 2. klád az a járvány, amely 2022-ben járta be a világot, és elsősorban a homoszexuális, biszexuális és egyéb, férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő személyeket, valamint azok közeli kapcsolatait érintette. Ez a járvány még mindig tart.
Az Egészségügyi Világszervezet az 1b kládot jelölte meg, mint az egyik fő okot, amiért vészhelyzetet hirdetett. Ez a törzs olyan országokban terjedt el, amelyeket korábban nem érintett a majomhimlő – Burundiban, Kenyában, Ruandában és Ugandában.
The @HealthZA has urged calm & vigilance in South Africa following @WHO's declaration of the #mpoxoutbreak.
— WHO South Africa (@WHOSouthAfrica) August 20, 2024
???? Watch @FosterMohale & @WHOSouthAfrica's Dr @j_wamala speak to @SABCNews on #mpox situation in South Africa@WHOAFRO @MoetiTshidi @FNdenzako @nmuffuh @UNinSouthAfrica pic.twitter.com/chagN90iay
Egyértelmű, hogy összehangolt nemzetközi válaszlépésekre van szükség a járványok megállításához és életek megmentéséhez
- mondta a vészhelyzet kihirdetésekor Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője. Az új 1b klád jelentősen különbözik az eddig ismert 1a kládtól.
„Teljesen más, mert a kiütések súlyosabbak, a betegség hosszabb ideig tart, de mindenekelőtt a szexuális átvitel és a személyközi kapcsolat a főszereplője, és egyáltalán nem láttuk, hogy a vadhúsnak köze lenne hozzá” - mondta Trudi Lang professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa a Radio 4 Inside Health című műsorában.
Az is bizonytalan, hogy a jelenlegi járványok mennyire halálosak. Nem minden halálesetet jegyeznek fel, mivel egyesek a kórházi gyógyítás helyett a „hagyományos” orvoslást keresik.
És fogalmunk sincs arról, hogy hány ember fertőződött meg - akik közül néhányan tünetmentesek is lehetnek.
Egy nappal a WHO-nyilatkozat után svéd tisztviselők megerősítették az 1. kládba tartozó vírus első, Afrikán kívül jelentett esetét. A svédországi majomhimlős beteg akkor fertőződött meg, amikor Afrikában járt, ahol a járvány kitört – közölték a hatóságok augusztus 15-i közleményükben. Augusztus 19-én pedig a Fülöp-szigetekről jelentettek egy új esetet. A beteg nem utazott a Fülöp-szigeteken kívülre, és a tisztviselők várják a vizsgálati eredményeket a törzs megerősítésére - közölte az Egészségügyi Minisztérium. A 2. kládba tartozó himlő egy esetét nemrégiben Pakisztánban is kimutatták.
A történelem azt sugallja, hogy az 1. kládba tartozó járványok veszélyesebbek, mint a 2. kládba tartozóak. A korábbi járványkitörések során az 1. kládba tartozó himlőben megbetegedett emberek akár 10%-a meghalt. Nem világos azonban, hogy ez a 10%-os arány mennyire releváns a jelenlegi járványok esetében.
A halálozási arányok pedig nem csak a vírusról szólnak. Az alultápláltság, az immunrendszert károsító, kezeletlen HIV vagy a kórházi ellátáshoz való hozzáférés hiánya mind-mind növelné a halálozási arányt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az ismert himlő esetek 3,6%-a halt meg az 1a klád miatt 2024-ben. Az új 1b kládra vonatkozóan nincs ilyen adat.
Összességében a szakértők szerint nem kell Covid-féle járványtól és lezárásoktól tartani, tekintve, hogy a majomhimlő egy már ismert vírus, amit tudnak kontrollálni. A legjobb védekezés szerintük az lenne, hogy a tömeges immunizálási programok helyett megtalálják azokat az embereket, akik kapcsolatba kerültek fertőző személyekkel, és őket immunizálják.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
