Dél-Korea március 18. és 20. között rendezte meg a Summit for Democracy elnevezésű eseményt. Azon kívül, hogy a nemzet szavak szintjén kiáll a demokratikus megújulásért, mit tesz vajon a gyakorlatban? Milyen hatásai lehetnek ennek regionális és globális szinten, és vajon lehet e mindennek az eredménye egy új nagyhatalmi pólus? Erről értekeznek a Foreign Policy hasábjain.
Dél-Korea és a demokrácia kapcsolata sok erőfeszítésnek köszönhetően virágozhat napjainkban. A diktatúra utáni politikai stabilitás és konjunktúra mellet azonban az 1990-es években beköszöntöttek az egyre növekvő társadalmi különbségek, melyek eredményeként a politikai polarizáció erősödni kezdett, ez a 2010-es években érte el csúcspontját.
Egy baloldali kitekintés után 2022-től újfent egy konzervatív vezető, Yoon Suk-yeol, a Nemzeti Erő Párt elnöke van hatalmon.
Az elnök bár igyekszik aktív dialógust fenntartani a vele háborút viselő Észak-Koreával, a tárgyalások egyelőre nem hoztak eredményt. Érdekes azonban gazdaságilag is megvizsgálni a dél-koreai vezetőt és politikáját: a piaci alapon működő munkahelyteremtést támogatja, kormányzati projektek helyett a magánszektor irányítását preferálva. Bürokráciacsökkentést és a virtuális eszközök iparágának deregulációját tervezi. De mi a helyzet a szociális, társadalmi jellegű ügyekkel? Az elnök meg kívánja reformálni az ingatlanpiacot ezzel fomentálva, hogy az alacsonyabb bevétellel rendelkező társadalmi rétegek is biztos lakhatáshoz jussanak. A demokrácia helyzete is változóban. Bár a félszigeti ország az elmúlt időszakban problémákba ütközött a demokráciával kapcsolatban, Yoon elnök kijelentette: a liberális demokráciát elősegítő államoknak fejlesztési és együttműködési projekteket kínál. Amellett, hogy Yoon Suk-yeol egy erős nemzeti egységet kíván megteremteni, a nemzetközi dialógust sem hanyagolja: aktív tárgyalásokat folytat a vele történelmi okokból viharosabb kapcsolatot ápoló Japánnal, de az USA is fontos partnere.
A fentieknek nem csak belföldön, de regionális, illetve globális szinten is jelentősége van. Az egyre növekvő gazdaság és a soft power segítségével Dél-Korea egyre nagyobb jelentőséggel bír regionálisan és globálisan is.
A régión belül Dél-Korea soft powerje és gazdasági erőkivetítőképessége segítheti a nemzetet vezető pozícióba. Az ország azonban a globális porondon is figyelemfelkeltően szerepel. Észak-Korea fenyegető magatartására és illegális olajcsempészetére adott válaszul az USA-val karöltve dolgozik a megoldáson az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül. Erősíti a Washingtonnal való kapcsolatokat, hogy Dél-Korea már Lengyelországnak is szállít fegyvert számos egyéb megrendelői mellett. Sőt, Szöul Afrika felé is nyit, folyamatosan kiépítve kapcsolatait a kontinensen.
Mindezek szorosan összefüggenek a demokratikus értékekkel, ugyanis a nemzetközi szerepvállalás, a soft power, stb. mind olyan eszközök, amelyek nem kizárólag a lakosainak teszi emberibbé, mitöbb megnyerőbbé az országot, hanem akár transzkontinentális szimpátiát is kiválthatnak.
Dél-Korea nagyhatalmiságának pillérei
Amennyiben feltételezzük, hogy Dél-Korea a demokratizálódás és az ehhez kapcsolódó faktorok (gazdaság, stb.…) következtében nagyhatalom lesz, számos különös fejlemény várható.
Az Indo-Pacifikus térségben a szabadságot propagálni elképesztő dolog. Az emberi jogok, a gazdasági stabilitás és a konzisztens belpolitika mind olyan faktorok, melyek hiányosan jelennek meg Dél-Kelet-Ázsiában: gondoljunk csak a fast fashion iparra, vagy az embereket megnyomorító mezőgazdasági termelésre! Globális szinten sem szabad megfeledkeznünk a hatásokról: amennyiben Dél-Korea egy szilárd példát állít, hosszú távon egy globális demokratikus megújulás is kezdetét veheti, amelynek fontos eleme a soft power, ebben a félszigeti ország pedig kifejezetten jól teljesít. És hogy lehet -e nagyhatalom belőle? Regionális szinten biztosan. Globális nagyhatalommá pedig akkor válhat, amennyiben továbbra is fenntartja a gazdasági és technológiai növekedését, továbbá nem feledkezik meg arról sem, hogy kultiválja a globális biztonságot. Ebben egyértelmű segítség, ha kiáll a demokratikus érdekek mellett, és egy olyan példát mutat a Föld többi nemzetének, amelyet érdemesnek találnak követni. Az USA és Kína jelentette bipolaritást így képes lehet megtörni, és egy új pólussá válni.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
