A Spectator online magazin hasábjain Andrew Tettenborn foglalkozott azzal, hogy az Európai Unió látványosan tartja nyomás alatt Magyarországot és Lengyelországot.
Az EU és a két közép-európai ország harcának tétje a nemzeti szuverenitás feladása. A teljes politikai unió a cél, vagy maradjon gazdasági alapokon nyugvó közösség az EU? A szerző szerint kérdőjeles az uniós szervek legitimitása, mivel azok nem találkoznak tényleges választói akarattal.
Kelet-Európa nemzetei pedig sokkal érzékenyebbek nemzeti szuverenitásukra, mivel 30 évvel ezelőtt szabadultak meg a valóban technokrata, teljhatalmú, nemzetek feletti államapparátustól.
Az elmúlt néhány hónapban Lengyelország egyértelműen hitet tett a szuverenitás védelme mellett. Alkotmánybírósága október végén kimondta, hogy meghatározott területeken a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben, melyről bővebben itt lehet olvasni.
A politika, valamint a média verbális presszióját a pénzügyi szankcionálás is követte: az EU bírósága napi egymillió euró megfizetésére kötelezte Lengyelországot egy olyan döntésre hivatkozva, mely szerint a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését be kell szüntetni. Ezt a lengyel kormány nem volt hajlandó teljesíteni.
A napokban egyébként Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa is Lengyelországba látogatott, magasrangú lengyel politikusokkal és civil szervezetekkel tárgyalt a jogállamiság helyzetéről, az emberi jogok megfelelő érvényesüléséről.
Very good debate on the #RuleOfLaw Report with members of the Senate’s Committee for Human Rights, Rule of Law & Petitions, and Committee for International/EU Affairs. The �� Senate is committed to #RuleOfLaw and I hope we can continue to defend our common �� values together. pic.twitter.com/dvtfPKApax
— Didier Reynders (@dreynders) November 19, 2021
A másik tagállam, Magyarország is rendületlenül a kritikák össztüzét kapja az uniós szervektől és a velük szimpatizáló médiától. A szerző megemlíti, hogy 2020 decemberében az EU-s bíróság ítélete szerint az illegális bevándorlók visszakényszerítése Magyarország területéről - 2016 és 2017 között - uniós jogba ütköző volt. Magyarország, ha eleget tenne az ítéletnek, az illegális határátlépőket nem tudná kiutasítani az országból. A magyar álláspont szerint a nemzeti alkotmánnyal ellentétes döntés született, ezért nem köteles végrehajtani az ítéletet. Meddig fokozható ez a politikai és pénzügyi nyomás? – teszi fel a kérdést a szerző. Andrew Tettenborn úgy vélekedik, hogy ezt a politikai játszmát nem lehet a végtelenségig elhúzni, a magyar és lengyel esetben
az EU-s szerveknek be kell látniuk, a tagállamok belügyeiben a végső szó nemzeti hatáskörben marad, nem lehet külső beavatkozással megváltoztatni egy legitim, megválasztott kormány döntését.
Ha a jövőben ezek a beavatkozások még erőszakosabbak lesznek, a lengyel és magyar választópolgárok nagy részének ellenszenvét válthatja ki.
Szemlézte: Tombor Levente
