Habár már több mint egy hónap eltelt a lengyel MiG–29-esek körüli mizéria lecsendesedése óta, Varsó továbbra is a lehetséges megoldásokat keresi – így látja legalábbis a
Az előző hónap elején, amikor az orosz-ukrán háborúra reagálva sorra érkeztek az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók és a különböző felajánlások Ukrajna számára, kormányzati szinten a lengyel vezetés állt elő a legmerészebb ötlettel. A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedő hír, miszerint Lengyelország némi amerikai segítséget és kárpótlást igénybe véve kész megválni az összes MiG–29 típusú vádászrepülőgépétől, hamar elhalt, miután Washington egyértelművé tette, hogy nem megy bele a kockázatos műveletbe.
A lengyeleknek tulajdonképpen két dologra lett volna szükségük az Egyesült Államoktól: az eszközök elszállítására és egy jó adag F–16-osra a kieső képességek pótlására. Habár a felvetés gyorsan kikopott a szóbeszédből, a Breaking Defense magazin ukrajnai tudósítója, Reuben Johnson nemrégiben arról írt, hogy
Varsó továbbra is aktívan keresi a szovjet gyártmányú, negyedik generációs vadászgépeinek pótlására alkalmas alternatívákat.
A szerző ebből azt a következtetést vonta le, hogy a lengyel kormány még nem mondott le arról, hogy a MiG–29-eseket előbb-utóbb (nyilván a háború alakulásától is függően) az ukrán légierő birtokába juttassa, noha a pótló gépek beszerzési folyamata hosszadalmas lehet. Hozzáteszi, a lengyel piacra betörni igyekvő hadipari vállalatok is megérezték a lehetőséget.
Miután azonban a legkézenfekvőbb megoldásnak tűnő amerikai F–16-os kikerült a pikszisből, más gyártók után kellett nézni. Johnson tudomása szerint Lengyelország 3 vadászgéptípust nézett ki eddig magának. Az elsőszámú opció az olasz eredetű Leonardo/Alenia Aermacchi M-346 Master harci bevetésre alkalmas változata (a kiképző verziót már jóideje használja a lengyel légierő). A típus a szerző szerint nem csupán a MiG–29-eseket, hanem a szintén szovjet időkből megmaradt Szu–22-es vadászbombázókat is kiválthatná, miközben aránylag alacsony fenntartási költséget igényelne.
@Poland_MOD #Polish #AirForce M-346 "Bielik" (Aermacchi M-346 Master) advanced jet trainer of 41st Training Air Base, Dęblin, Poland, February 2022 #aviation #AvGeek #aircraft #trainer #Warmachine pic.twitter.com/sP7G9PtltD
— BravoZulu_R116440 (@r116440) February 18, 2022
Emellett a részben állami tulajdonú dél-koreai cég, a Korean Aerospace Industries egy prominens tagokból álló delegációt rendelt Lengyelországba azzal a céllal, hogy eladják az FA-50 típusú könnyű vadászgépüket. A modell mellett az az érv szól, hogy kompatibilis a már hadrendben lévő F–16-osokkal, továbbá egyéb technológiai előnyöket rejteget. Nem mellesleg a típus kiképző verziójára Szlovákia is szemet vetett tavaly.
KAI teams with LOTN as it offers FA-50 to Slovakia - https://t.co/lgVyCP8vl7 pic.twitter.com/RAhnf9PFre
— Alert 5 (@alert5) November 5, 2021
A harmadik opció ismerős lehet számunkra, hiszen azt választva a lengyelek Magyarországhoz hasonlóan JAS 39 Gripen C/D típusú vadászbombázókat lízingelnének, egész pontosan 32-őt.
#Saab receives order for #JAS39 #GripenC/D upgrade for #SwedishAirForcehttps://t.co/GH9KxK2s97
— Air Recognition (@AirRecognition) April 11, 2022
Johnson összegzése szerint ugyanakkor kevés esély mutatkozik arra, hogy Lengyelország tényleg harci repülőket küldjön Ukrajnába, hiszen a jól ismert kockázatok mellett egyéb tényezők is nehezítik a helyzetet.
Ha Varsó a fent említett példányok valamelyikéből bevásárol, akkor néhány év múlva 3 különböző vadászgéptípust tudhat hadrendben, hiszen 2026-ig megérkeznek Amerikából az F–35-ösök.
Ezenfelül az is kérdés, hogy mennyi pénzt hajlandóak e célra költeni a kelet-közép-európai államban, mivel az eredeti terv szerint a tényleges „adakozó” az Egyesült Államok lett volna. A lengyelek tehát lehetőleg ingyenesen szeretnének használt gépekhez jutni, vagy valami egyéb olcsó opciót választanának. A szerző szerint az is egy lehetséges szcenárió, hogy az EU közös alapból fizesse a vételt – persze ehhez konszenzus kellene. Ráadásul nemcsak ehhez: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban leszögezte, hogy a MiG–29-esek ukrán kézre bocsátásáról kizárólag NATO-szinten születhet döntés, ahol az összes tagállam vezetőjének beleegyezésére szükség van.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
