Európa figyelme ismét az orosz–ukrán háborúra szegeződik, miután Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai tárgyalása nyomán felmerült a lehetősége egy kétoldalú Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozónak is. A kérdés immár nem csupán az, hogy létrejön-e, hanem az is, hol kerülhetne rá sor, és milyen álláspontot képviselnek az uniós vezetők ennek kapcsán.
2025. augusztus 15-én történelmi jelentőségű találkozót tartottak Alaszkában: Donald Trump amerikai elnök hat év után ismét személyesen egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. A megbeszélések középpontjában az orosz–ukrán háború lezárásának lehetősége állt, amit a találkozó mottója – „Békére törekedve” (Pursuing Peace) – is világosan kifejezett. Trump a tárgyalások után úgy nyilatkozott, valóban megnyílhat az út egy orosz–ukrán elnöki egyeztetés előtt, ugyanakkor a helyszín továbbra is kérdéses. A választást jelentősen korlátozza az orosz elnök ellen érvényben lévő, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancs.
A Fehér Házban felmerült Budapest is, mint potenciális helyszín.
A magyar főváros már 1994-ben is kulcsszerepet játszott, amikor Bill Clinton, Borisz Jelcin és Leonid Kravcsuk itt találkoztak. Most viszont a politikai kontextus sokkal bonyolultabb: Orbán Viktor miniszterelnök szankciókritikus álláspontja miatt a magyar főváros, mint helyszín komoly ellenállást válthat ki Ukrajna és több nyugati partner részéről.
Genfet szintén sokan emlegetik, Svájc semlegessége és nemzetközi diplomáciai hagyományai miatt. Emmanuel Macron francia elnök és Antonio Tajani olasz külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy Svájc logikus választás lenne, hiszen az ország mindig is a béke szimbóluma volt. Isztambul neve ugyancsak felmerült, hiszen a város a tavaszi tárgyalások során már bebizonyította, hogy képes biztonságos helyszínt nyújtani az orosz–ukrán párbeszédhez. Bárhol is lesz végül a találkozó, az ukrán vezetésnek – ha valóban a társadalom álláspontját akarja képviselni – minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Ahogyan ugyanis az alábbi ábrán is jól látszik, a közhangulat az elmúlt másfél évben a háború harcokkal történő lezárásától egyértelműen a tárgyalások irányába fordult.
Forrás: Gallup
A háttérben közben megkezdődtek az előkészületek: Volodimir Zelenszkij augusztus 25-én Keith Kellogg amerikai különmegbízottal egyeztetett a lehetséges helyszínekről és a csúcstalálkozó forgatókönyvéről.
I had a good meeting with U.S. Special Presidential Envoy, General Keith Kellogg @generalkellogg.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 25, 2025
Ukraine is deeply grateful to the United States for its support, and we value that President Trump @POTUS is so determined to achieve real peace. It is very important to realize all… pic.twitter.com/jCC60oqcRs
Az Európai Unió vezetői azonban szkeptikusan szemlélik a háború fejleményeit és kettős retorikát alkalmaznak:
nyilvánosan támogatják Trump béketárgyalási kezdeményezését, ugyanakkor igyekeznek rávezetni az amerikai elnököt, hogy Putyin valójában blöfföl, és a kompromisszum csak keményebb szankciókkal kényszeríthető ki. Emmanuel Macron szerint Moszkva célja nem a béke, hanem további stratégiai területek megszerzése.
Diplomáciai források szerint Trump alaszkai kezdeményezése valójában egyfajta „próbatétel” lehet, amely megmutatja, Putyin hajlandó-e egyáltalán engedményeket tenni. Többen rámutattak, hogy az orosz elnök csak azután vállalta a találkozót, hogy Washington szigorú vámokat vezetett be India orosz olajimportjára, sőt egyre gyakrabban kerül napirendre a Kínával folytatott kereskedelem korlátozása is. Az európai álláspont tehát világos: a békefolyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tárgyalások mellett a szankciós nyomás is fennmarad.
A potenciális Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozó helyszíne tehát stratégiai jelentőségű: jelzi, mely országok hajlandók felelősségteljes párbeszédre Moszkvával, miközben igyekeznek egyensúlyban tartani a béketörekvést, a nyugati értékeket és a szankciók fenntartását.
Szemlézte: Dobos Boglárka
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
