Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy Libanon lakosságának több mint 70 százaléka kritikus vízhiánnyal küzd - tudhatjuk meg az Al Jazeera tudósításából. Júliusban pedig az UNICEF tett közzé egy jelentést, amelyben arra figyelmeztették a lakosságot, hogy négy-hat héten belül a legtöbb vízszivattyút fokozatosan leállítják, mivel az ország elektromos hálózata nem képes ellátni ezeket megfelelő mennyiségű árammal.
Augusztus 21-én Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója jelentette ki, hogy amennyiben nem tesznek sürgős intézkedéseket, Libanonban több mint négymillió ember szembesül azzal, hogy nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez.
Libanonban a 2020-as hatalmas bejrúti kikötői robbanást követően olyan mértékben megingott a biztonsági helyzet, hogy súlyos gazdasági válság és politikai patthelyzet alakult ki. Sem anyagi háttér, sem üzemanyag, sem készletek nem állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy biztosítani tudják a megfelelő vízszivattyúzást, és azt eljuttassák a lakosoknak.
A válsághelyzetet tovább súlyosbítja, hogy az országban a legmagasabb az egy főre jutó szíriai menekültek száma, hiszen 1,7 millió embernek adnak menedéket.
Baalbek-Hermel és Bekaa régiói a legveszélyeztetettebb területek mind a vízhiány, mind a társadalmi feszültség szempontjából, hiszen mindkét területen a lakosság nagyjából 40 százaléka szíriai menekült. Ezeken a területeken már júliusban szükségállapotot hirdettek, és megkezdték a víz átszállítását Libanon más régióiból. Az UNICEF szerint az ország lakosságának legalább 70 százaléka kritikus vízhiánnyal küzd és fennáll a veszélye, hogy teljesen elfogy a víz a következő napokban.
Ráadásul még ha lenne is tiszta víz, az már egyáltalán nem számít megfizethetőnek. Libanon a gazdasági összeomlás szélén áll, a lakosság több mint fele szegénységben él. A pénzügyi válság miatt súlyos hiány van élelmiszerből, ruházatból, gyógyszerekből és üzemanyagból is. Az élelmiszerek ma átlagosan körülbelül tízszer többe kerülnek, mint 2019-ben.
Az ország valutája, a libanoni font kevesebb mint két év alatt elvesztette értékének több mint 90 százalékát.
Ráadásul az UNICEF becslése szerint ha a közszolgáltató rendszer összeomlik, és helyette alternatív és magánszolgáltatók biztosítják a vizet, a költségek havonta 200 százalékkal emelkedhetnek. Az ENSZ szerint évente 40 millió dollárra lenne ahhoz szükség, hogy biztosíthassák a kritikus rendszerek működéséhez szükséges minimális üzemanyag-, klór-, pótalkatrész- és karbantartási szintet.
Azonban nem csak a víz megfizethetetlen az országban. Libanon ugyanis hónapok óta súlyos üzemanyaghiánnyal is küzd, ami miatt kígyózó sorok vannak a benzinkutaknál, és ami sötétségbe burkolta a közel-keleti országot, hiszen már a világítás is luxusnak számít ilyen körülmények közepette. Az augusztus 21-i rendkívüli ülést követően a libanoni tisztviselők úgy döntöttek, hogy 66 százalékkal emelik az üzemanyag árát, hogy feloldják az üzemanyaghiányt.
Így alakultak ki az a helyzet, hogy a világ egyik legszegényebb országában a legmagasabb az üzemanyagok ára az egész Földgolyón.
A Közel-Keleten így is számos konfliktust találhatunk és akár napokon belül Libanon válhat a következő puskaporos hordóvá a csaknem 2 millió szír menekült és a romokban heverő ellátás miatt. A helyzet pedig az ország a lakosságát is menekülésre és fegyveres összetűzésekre kényszerítheti.
Szemlézte: Spiesz Bianka
