1992-ben egy rendőri túlkapás, majd az erre érkező enyhe ítélet miatt a Los Angeles-i fekete közösség heves zavargásokba kezdett. A tömegjeleneteknek, mint a legutóbbi 2020-as tüntetéshullámnál is láttuk, fontos része volt a boltok kifosztása és szétrombolása. A városi koreai boltosai azonban saját kezükbe vették az ügyet. Korábbi cikkünk folytatása következik.
Előző írásunkban áttekintettük, hogy a feketék Los Angeles-en belüli kitaszítottsága folyamatosan felszínre kerülő feszültségeket okozott a XX. század folyamán. Ezenkívül leírtuk, hogy miért és hogyan érkeztek olcsó boltokat üzemeltető koreaiak Amerikába és így Hollywood fényeinek tövébe is. Most pedig világossá válik majd az is, hogy ez a két világ hogyan került végül konfliktusba egymással.
A fekete negyedek közelében levő koreai boltok tulajdonosai és a fekete vásárlók között alakultak ki az első konfliktusok.
A folyamatosan anyagi gondokkal küszködő és a külvilággal amúgy is gyanakvó feketék számos alkalommal loptak a koreai boltokból, ami a kispénzű ázsiai bevándorlóknak a megélhetését jelentette. Innentől kezdve a helyzet eszkalálódásához csak egy apró szikra kellett.
1991. március 16-án egy boltban kialakult dulakodásban egy koreai boltos lelőtt egy fekete kamaszlányt. Néhány héttel később két koreai boltost meggyilkolt egy rablótámadás során – a tanúk szerint - egy fekete elkövető. A fekete kamaszlány koreai gyilkosát letartóztatták, de végül nagy felháborodásra nem ítélték letöltendő börtönre – a rablótámadás elkövetői pedig sosem kerültek elő.
Ehhez kapcsolódtak egyéb konfliktusok, már függetlenül a koreai-fekete viszonytól. 1991. március 31-én néhány Los Angeles-i járőr üldözőbe vett egy autót, ami jó ideig nem akart megállni a felszólításukra. Miután az autó – saját elhatározásából – megállt, a sofőrt, a fekete Rodney Kinget az odaérkező rendőrök brutálisan összeverték, ami után több hétre kórházba került. Az elkövető rendőröket bíróság elé állították – de végül teljesen felmentette őket egy kizárólag fehér esküdtszék.
A fekete közösséget a két egymást követő ügyben született, szerintük igazságtalan ítélet roppantul felháborította.
1992. április 29-én, amikor a második ügy, Rodney King bántalmazóinak az ítélete megszületett, az utcákra vonultak és számtalan erőszakos cselekmény zajlott le minden nem-fekete ellen. A rendőrség tehetetlen volt, illetve habozott az erőszakos tömeggel nyíltan szembeszállni. Csak a rombolás területének a korlátozására törekedtek. A zavargások szívében, Los Angeles szegény negyedeiben pedig ott sorakoztak a koreai kisboltok, amelyek gyűlölet tárgyai voltak sok fekete szemében.
Azonban a boltosok is fel voltak készülve. A sokszor megismétlődő, említett bűncselekmények miatt sokuknak volt fegyvere, és a dél-koreai sorozási rendszer miatt a bevándorló férfiak mind voltak katonák.
A koreai boltosok egyenként, vagy csapatokba szerveződve védték a boltjaikat, többnyire az épületek lapos tetején foglalva állást, felfegyverkezve bármilyen lőfegyverrel, amijük éppen volt. A zavargások intenzitását mutatja, hogy ennek ellenére 2000 koreai üzletet fosztottak ki öt nap leforgása alatt. Több fekete esett áldozatul a koreaiak tüzének és egy koreai civil is a boltosok golyózáporában halt meg.
A koreai boltosok fegyvereik segítségével megvédték, amit meg tudtak védeni a zavargások sűrűjében. Nem volt optimális helyzet, hogy civileknek kellett szedett-vedett fegyverekkel lövöldözni a fosztogatókra, és a fekete közösség erőszakos tüntetése sem robbant volna ki egy igazságosabb Amerikában. Azonban az adott pillanatban szükségük volt arra, hogy meg tudják védeni saját magukat, s lőfegyvereik jól jöttek nekik.
Persze a lőfegyverek az egész konfliktus okozói között is ott voltak. Nem kellett volna egy ideges koreai anyuka kezében pisztolynak lennie, amikor éppen egy bolti lopást próbált megakadályozni.
Ha nem lőtte volna le a korábban említett fekete lányt, akkor a történet – talán – más irányt is vehetett volna. Amerika lakosainak otthoni lőfegyverei igazából jól is jöhetnek, ha valamilyen súlyos probléma van, mi több, olyan közösségeket védhetnek meg, amelyek az államot nem érdeklik annyira. Egyúttal ugyanakkor részük van a konfliktusok kirobbantásában is. Éppen ezért pontos hatásuk megállapítása majdnem lehetetlen, ha a nagy képet nézzük. Amerika társadalmának a saját elképzelései, értékválasztása, az előnyök és hátrányok átgondolása mellett kell kialakítania különleges együttélését a fegyverekkel, és ennek része olyan komplex történetek átgondolása is, mint az 1992. tavaszának forró napjaiban boltjaik tetején fegyvert szorongató koreai boltosoké.
További források:
Kim, Elaine H.: „Home Is Where the Han Is: A Korean American Perspective on the Los Angeles Upheavals” Social Justice, vol. 20. no. 2. 1993
Lee Chanhaeng: Conflicts, Riots and Korean Americans in Los Angeles, 1965-1992. Stony Brook University, 2012
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
