Emmanuel Macron francia elnök kizárta a lemondását, mondván, hogy 2027-ig, hivatali idejének végéig hatalmon marad, és a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, miután a kormány történelmi összeomlása politikai zűrzavarba taszította Franciaországot.
„A nép öt évre szóló demokratikus mandátumot adott nekem, és teljes mértékben végre fogom hajtani mindezt a végéig” - mondta csütörtökön késő este a francia néphez intézett televíziós beszédében.
Je refuse que les Français paient la facture de cette censure. Nous ne pouvons nous permettre ni les divisions ni l’immobilisme. pic.twitter.com/MqZRi5SsNv
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) December 5, 2024
Macron, aki elnöki ciklusának legsúlyosabb politikai válságával néz szembe, bírálta az ellenzéki politikusok cinizmusát, felelőtlenségét és káosz-szítását, akik szerdán bizalmatlansági szavazással megdöntötték a kormányt, mindössze három hónap után véget vetve Michel Barnier jobboldali miniszterelnök kisebbségi koalíciójának. Macron azt mondta, hogy ő maga nem lesz felelős ezért a káoszért:
Nem vállalok felelősséget mások hibájáért”. Franciaország, amely növekvő államháztartási hiánnyal küzd, azt kockáztatja, hogy 2025-ös költségvetés vagy stabil kormány nélkül zárja az évet,
bár az alkotmány lehetővé teszi a különleges intézkedéseket, amelyek megakadályoznák az amerikai stílusú kormányzati leállást.
Macronnak most olyan miniszterelnököt kell találnia, aki vállalja a kisebbségi kormány vezetésének nehéz feladatát egy mélyen megosztott parlamentben. Egy új kormányfő lehet idén Franciaország negyedik miniszterelnöke. A helyzetet bonyolítja, hogy 2025 júliusa előtt nem lehet új parlamenti választásokat kiírni, ami szűkíti Macron lehetőségeit a szkeptikus nemzetgyűléssel szemben. Amióta Macron júniusban hirtelen és – eredménytelenül - előrehozott választást írt ki, a francia parlament három csoportra oszlik, abszolút többség nélkül. A baloldali szövetség szerezte meg a legtöbb szavazatot, de elmaradt az abszolút többségtől; Macron centrista frakciója veszteségeket szenvedett, de még mindig áll, és Le Pen Nemzeti Tömörülése mandátumokat szerzett, de a bal- és középről érkező taktikai szavazatok visszatartották a hatalomtól.
Most felszólítjuk Macront, hogy távozzon”
- mondta Mathilde Panot, a La France Insoumise parlamenti frakciójának vezetője, aki úgynevezett előrehozott elnökválasztást sürgetett.
Francia lakosok véleménye (2024): Egyetért-e azzal az állítással, miszerint Emmanuel Macron, mint francia elnök, képes lenne megreformálni Franciaországot?
Forrás: Statista
Ahogy korábbi cikkünkben is említettük, Barnier fő feladata, amely bukását is elhozta, az volt, hogy elfogadtassa a 2025-ös költségvetést, amelyben 60 milliárd eurós adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel kezelte volna a francia hiányt. De a költségvetéssel kapcsolatos, hetekig tartó patthelyzet után Barnier hétfőn elfogadta a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot, aminek alapján a cikkely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül kényszerítse ki a jogszabályokat. Ez váltotta ki a bizalmatlansági szavazást.
Ha a parlament december 20-ig nem fogadja el a költségvetést, a kormány sürgősségi jogszabályt terjeszthet elő, amely 2024-től meghosszabbítaná a kiadási korlátokat és az adórendelkezéseket, az új kormány megérkezéséig és az új 2025-ös költségvetési törvényjavaslatig.
Franciaországnak valószínűleg nem lesz 2025-ös költségvetése”
- mondja az ING Economics jegyzetében, azt jósolva, hogy az ország „a politikai instabilitás egészen új korszakába lép”.
Michel Barnier távozása a gazdasági kihívások közepette a Franciaországban uralkodó, növekvő politikai instabilitást tükrözi. Az egyre csak gyűlő adósság és infláció miatt az országnak erős vezetésre lenne szüksége esetleges reformok végrehajtásához. Barnier kudarca rávilágít arra, hogy milyen nehéz elérni a Franciaország pénzügyi problémáinak kezeléséhez és a hosszú távú stabilitás biztosításához szükséges egységet.
Szemlézte: Molnár Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
