Marek Jurek, a Szejm volt elnöke a lengyel Jog és Igazság párt politikusaként került az Európai Parlamentbe, ahol pártja az Európai Konzervatívok és Reformerek csoport tagja. Véleménycikkében az Európai Néppárt és a Fidesz között egyre inkább elmérgesedő viszonyra reflektál.
Jurek, aki civilben történész, az RMX oldalán írásában kifejti, hogy a feszültség, amely az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz között egyre jobban kiéleződik, több egy egyszerű civakodásnál, vagy a Néppárt elnöke, Donald Tusk és Orbán Viktor „politikai szövetsége felbomlásánál”.
Marek szerint ugyanis a Néppárt, amit gyakran írnak le jobbközép pártként, valójában egy ideje már „az Európai Unión belüli baloldali konszenzus megtestesítője”. Az egykori erős, kereszténydemokrata formációt mostanra sikerült „tökéletesen beetetni a kulturális marxizmussal”, írja Marek. A végeredmény katasztrofális lett, mivel az európai parlamenti pártcsalád tagjai folyamatosan veszítik el szavazóik jelentős részét.
A Fidesz azonban szembement ezzel, és „egy másik, konzervatív megközelítést választott”, amit a választók újabb kétharmaddal jutalmaztak a legutóbbi parlamewnti választásokon, emlékeztet Marek. A lengyel politikus kifejti, hogy a német CDU/CSU-val való együttműködés, a néppárti tagság, valamint az Orbán és Tusk közötti szoros kapcsolat egyaránt kulcsfontosságúak voltak abban, hogy Magyarországnak sikerült önálló irányvonalat vinnie az EU-n belül.
Marek felidézi, hogy Magyarország már akkor is különutas politikát folytatott, amikor 2012-ben „teljes tiszteletadással” fogadta a lengyel katolikus jobboldalt Budapesten, miután az kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Marek azonban arra is emlékeztet, hogy az Orbán-kormány arra is figyelt akkoriban, hogy ne kapcsolja össze a lengyel-magyar szolidaritást az akkori Tusk-kormány ellenzékének támogatásával. A jó kapcsolat a Lengyel Polgári Platform (PO) alkotta kormánnyal ebben az időszakban fontos volt a Fidesznek az Európai Parlamenten belüli feszültségek enyhítéséhez.
A Tuskkal és pártjával ápolt jó kapcsolat Brüsszelben még akkor is fontos volt Orbánnak és pártjának, jegyzi meg Jurek Marek, amikor a lengyel jobboldal hatalomra jutott. Sőt, teszi hozzá, késznek mutatkoztak Tuskot az Európai Tanács elnökének megválasztani a lengyel jobboldal ellenkezése ellenére. Ennek a magyar hozzáállásnak Marek szerint most egyszer s mindenkorra vége van, Tusk világossá tette, hogy ejti a Fideszt.
Orbán abba is sok időt és energiát fektetett, hogy megpróbáljon jóban lenni a CDU-val, és rávegye arra, térjen vissza keresztény gyökereihez. Marek szerint Orbán próbálkozása egyáltalán nem volt annyira naiv, amilyennek elsőre tűnhetett. Hiszen, mondja Marek, II. János Pál pápa sem azért érvelt fáradhatatlanul a liberális fősodor ellen, mert azt remélte, meg tudja változtatni azt; hanem azért, hogy reményt keltsen, és segítsen felépíteni az élet- és családpárti mozgalmakat és önazonosságot Közép-Európában.
Marek felidézi, hogy a magyar Országgyűlésben 2018-ban tartottak emlékülést II. János Pál pápává választásának 40. évfordulójáról. Elmondásuk szerint a pápa 1987-es lengyelországi zarándoklata nyomán kezdett Orbán és Kövér hinni benne, hogy a kommunista rendszer egyszer összeomlik. Ha a Fideszt kizárják az EPP-ből, Magyarországnak új úton kell elindulnia Európában. Lengyelországnak pedig szintén el kell gondolkodnia annak az aggresszív hozzáállásnak a következményeiről, amelyet Brüsszel az ország iránt mutat. Mindez azt jelenti, hogy Lengyelország és Magyarország útjai ismét keresztezni fogják egymást, zárja írását Jurek Marek.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
