Az európai parlamenti választások előtt kevesebb, mint egy hónappal Manfred Weber beemelte az önálló európai nukleáris védernyő kérdését a kampányba, illetve Olaf Sholzot és pártkoalícióját kritizálta, amiért nem foglalkoznak érdemben a francia elnök, Emmanuel Macron április végi felvetésével – adta hírül az Euronews.
Emmanuel Macron 2020-ban lebegtette meg egy Franciaország-vezette nukleáris elrettentő képesség kiállításának ötletét, amely Európa kollektív védelmét volna hivatott elősegíteni. Ez az „ajánlat” azóta is időről-időre felmerül, főleg az orosz-ukrán háború kezdete óta.
Erre egyfajta katalizátorként hatottak Donald Trump volt amerikai elnök, egyben jelenlegi republikánus elnökjelölt szavai az európai NATO tagok hadikiadásait illetően, melyeket Európa-szerte sokan egyenesen fenyegetőnek találtak.
A tradicionálisan „különutasnak” mondott francia külpolitika és a hangzatos kijelentéseiről méltán hírhedt Macron elnök április végén újfent „vitát” sürgetett a kérdésről.
Now we are talking. Interesting move. Wondering about especially Germany’s reaction. Macron wants to open ‘debate’ on European nuclear deterrent https://t.co/9MYFIqZPIF
— Tony van der Togt (@TonyvanderTogt) April 28, 2024
Erre válaszul Manfred Weber egy bajor TV-csatorna (BR24) műsorában nyilatkozott úgy a napokban, hogy „Ez Franciaországnak egy olyan ajánlata, amiről beszélnünk kell”, majd hozzátette:
Csalódott vagyok, hogy Olaf Scholz és a szövetségi kormányzat néma, hogy abszolút semmilyen választ nem adnak erre az ajánlatra.”
Olaf Scholz februárban egy interjú során közölte a Süddeutsche Zeitunggal, hogy nem tartja relevánsnak ezt a kérdést, rámutatva arra, hogy országa NATO tag, illetve, hogy nem kíván saját atomfegyvereket birtokolni.
Ahogy az az ábrán látható, a NATO kollektív nukleáris képességeinek csak körülbelül 5%-át teheti ki Franciaország arzenálja, illetve további körülbelül 5%-ot az Egyesült Királyság. Ne legyenek kétségeink, ez sem „kevés”, hiszen már 200 robbanófej is bőségesen elég ahhoz, hogy mérhetetlen pusztítást okozzon – globális szinten is akár.
Azt, hogy a francia elképzelés hogyan is nézhetne ki, valójában igen nehéz értelmezni. Egyfelől Európa nyugati kötődésű országainak túlnyomó többségének a biztonságát – a tagállami képességeken túl – a NATO-ban betöltött szerepe biztosítja, tehát a NATO alapszerződés 5. cikkelye szerinti kollektív védelemben (mely védelem kiterjed a nukleáris fegyverek alkalmazhatóságára is) már egyébként is részesül. Másfelől, ha ez egy más, szupranacionális szinten, tehát az EU által koordinált védelmi együttműködésben valósulna meg, abban az esetben az olyan országok, mint Ausztria például (melyek hivatalosan, szerződés szerinti semlegességet fogadtak) igencsak kellemetlen politikai helyzetbe kerülhetnének.
Az átalakuló erőviszonyok és az ukrajnai háború árnyékában az európai nagypolitikának oszlopos részét adja a háború és béke, a védelem és a biztonság kérdése. Az Európai Unió legmagasabb szintjein is ezzel foglalkoznak éjjel-nappal. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kifejezte, hogy amennyiben megőrzi hivatalát, a védelmet állítja politikája középpontjába. Bár az Unión belül közel sem egységes az álláspont abban, hogy a védelmi képességeket miként volna érdemes használni (elég itt már csak az Ukrajna részére továbbítani kívánt hadianyagokra is gondolni), annyi biztos, hogy a katonai erejét és az ehhez szükséges hadiipart minden EU-s ország nagyobb figyelemmel fogja építeni, fejleszteni. Politikai, gazdasági és katonai érdekek is mind-mind ebbe az irányba mutatnak.
Összességében, a francia javaslat a laikus számára „nagy dobásnak” tűnhet, de ha valaki kicsit is járatos az európai biztonsági realitások terén, hamar láthatja, hogy (egy mostanában divatos kifejezéssel élve) ez sokkal inkább egy „médiahekk”, mint bármi más.
Macron elnök eddig is hírhedten nagyokat mondott, ami feltehetően a hazai belpolitikai kommunikációjának a része inkább, mint valódi külügyi cél. Ami Manfred Webert illeti, számára is „kapóra jön” erről beszélni, ugyanis a Scholz-kormányt már megalakulása óta tehetetlenség és döntésképtelenség jellemzi számos területen. A közvélemény szemében így ez egy újabb megerősítésként szolgálhat, mely által gyengítheti a kormányzó pártkoalíció esélyeit a közelgő választáson. A fejleményeket, mint mindig, kíváncsian várjuk.
Szemlézte: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
