Ferdítés, kontextusból való kiemelés, lejáratás, megalázás – ezek a baloldal legfőbb fegyverei egy jobboldali közéleti szereplő ellen. Hogy miért kell ilyen eszközökhöz nyúlni? Azért, mert, ha az ember apró véletlenségből konzervatív nézetek vall, akkor egyértelmű, hogy irreleváns nem csak az, amit mond, hanem ő maga is, így a baloldali logika szerint bármilyen eszközzel fel lehet lépni ellene. Az eszköztárat részletesen Toby Young publicista mutatta be a The Spectator véleményrovatában megjelent cikkében.
A brit kormány a múlt héten egy új ház- és építésügyi bizottságot hozott létre, aminek az élére az Európában is ismert Roger Scruton neves konzervatív brit filozófus került. A kinevezés a szerző szerint egy észszerű döntés volt, ami a May-kormánytól igen meglepő, de nem annyira, mint az a baloldali támadássorozat, ami Scruton személye ellen indult rögtön a hivatalos bejelentés után.
A baloldali Buzzfeed portál „archeológusai” olyan mélyre igyekeztek ásni a múltban, hogy azt még egy régész is megirigyelné. Felkeresték a Scrutonnal megjelent összes interjút, cikket, publikációt és nem tartott nekik sokáig, hogy valami kétértelmű mondatra bukkanjanak. A filozófus legnagyobb bűnét abban látták, hogy egy Magyarországon tartott beszéde alkalmával azt mondta: a budapesti zsidó értelmiség jelentős része „a Soros-birodalom hálózatának szerves részét képezi”. A kontextusból kiemelt szövegrésszel így bizonyítani akarták, hogy az új bizottsági elnök egyértelműen antiszemita nézetek vall.
Hogy mi az igazság? Ha az ember tovább olvassa a szöveget nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a Soros Györgyhöz köthető magyarországi zsidó értelmiségről beszélt Scruton, ezt azért tette, hogy elmagyarázza, ezen emberek Közép-Európa XX. századi történelméből kiindulva teljesen jogosan tartanak a nacionalista erőktől és támogatják inkább a milliárdost.
Egyértelművé tette továbbá, hogy ő nem az ilyen és ehhez hasonló nacionalizmus pártfogója, sokkal inkább a nemzetállamhoz mint alapvető egységhez ragaszkodik. Az antiszemitizmus létezése egy társadalomban akadályozó tényező, hiszen hátráltatja a nemzet egészét magába foglaló nemzettudat kialakulását.
A kérdés tehát az, vajon így beszél-e egy zsidógyűlölő ember? A szerző szerint szó sincs arról, hogy a brit filozófus antiszemita lenne, pont ellenkezőleg, egyértelműen elutasítja azt, de persze ilyen pozitív megállapításokkal nem lehetne lejáratni sem Scrutont, sem a May-kormányt.
Az első pár antiszemita vád után elkezdtek megsokszorozódni a lejárató kijelentések. A konzervatív Telegraph egyik interjújából a ferdítés eszközét bevetve kiemelték, hogy Scruton szerint a homoszexualitás „nem normális”, így a filozófus az antiszemita jelző mellé egyből megkapta a homofóbot is. Ezt később egy újabb vád követte, így lett a jelzők tárháza teljes. Scruton ugyanis egy a The Spectatorben megjelent cikkben úgy nyilatkozott, „azon embereket, akik valamiféle nemtetszést nyilvánítanak ki a nők ellen – muszlim férfiak által – elkövetett bűncselekményekkel szemben, és a probléma forrását az iszlám vallásban látják, iszlamofóbiával vádolják”. És milyen igaza volt a filozófusnak: így lett belőle is percek alatt antiszemita, homofób és természetesen iszlamofób is.
Nem kellett sok idő, hogy a brit Munkáspárt is elítélje Scruton kinevezését, mondván, „az ilyen nézeteket valló embernek nincs helye egy modern demokráciában, ezért azonnali kivizsgálást kell kezdeményezni, hogy miként történhetett meg a kinevezése”. Toby Young publicista szerint elég érdekesen fog kinézni, hogy vizsgálat indul egy olyan elismert ember ellen, aki a Brit Akadémia tagja, aki több, mint 50 könyvet írt és akit a Cseh Köztársaság Érdeméremmel tüntetett ki. Ideáig süllyedt a baloldal: olyan lett, mint egy „online fémdetektor”, ami fém helyett múltbeli kijelentéseket keres, amivel lejárathat embereket.
A politikai korrektség komisszárjai viszont túl nagy fába vágták a fejszét, ugyanis Roger Scrutont, a brit közélet egyik legkiemelkedőbb akadémikusát pitiáner jelzőkkel és vádakkal nem fogják tudni lejáratni, csak tovább erősíteni.
Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás
