Blog

Meddig fokozódhat a muszlim terrorizmus?

„Amikor az áldozatok száma meghaladja az ötvenet, egyszerűen képtelenség feldolgozni egy ilyen eseményt.” Háromszáznál több áldozata volt a Sinai-félsziget északi részén található Bir al-Abed nevezető városban történt terrortámadásnak.

sinai.jpg

„Amikor az áldozatok száma meghaladja az ötvenet, egyszerűen képtelenség feldolgozni egy ilyen eseményt.” Háromszáznál több áldozata volt a Sinai-félsziget északi részén található Bir al-Abed nevezető városban történt terrortámadásnak.

Egyelőre egyetlen terrorista csoport sem jelentkezett be a szörnyűségek elkövetőjeként, de Greame Wood, az Atlantic újságírója szerint a közelmúltban a Daesht (Iszlám Állam) ért veszteségek egyértelművé teszik a támadás elkövetőinek személyét és motivációját. Az elkövető kétségkívül az Iszlám Állam, a motiváció pedig csupán a relevanciájuk fenntartása.

A Rawdah mecsetnél a támadók egyaránt használtak bombákat és gépfegyvereket, nem kímélve sem a túlélőket, sem a sérültek segítségére sietőket. A Sínai-félsziget területén működő Daesh részéről azonban nem ez az első embertelen támadás ártatlanok ellen. 2015 októberében ezen a területen zuhant le a Metrojet 9268-as számú repülőgépe, ami 224 utas – főleg orosz turista – áldozatával járt.

Az előző három évben rendszeressé vált az egyiptomi rendőrök és katonák elleni támadás. A nyugati média elvétve számol be ezekről az eseményekről, a Daesh propagandistái azonban előszeretettel alkalmazzák az ilyen merényletekről és az azokat követő embertelen kínzásokról, kivégzésekről készített brutális felvételeiket az interneten közzétett toborzó videóikban.

Wood szerint azonban mégsem véletlen, hogy a Daesh a Rawdah mecset éppen imádkozó gyülekezetét vette célpontul. Az Iszlám Állam muszlim fundamentalistái ki nem állhatják azokat a muszlimokat, akik az ő szempontjukból hitehagyottak.

Érdekes párhuzam vonható ilyen értelemben az iszlám extremizmus és a különböző totalitárius diktatúrák között, ugyanis mind a Daesh, mind például a sztálinizmus kisebb mértékben bünteti az erőszakos bűncselekményeket – testi sértés, rablás, gyilkosság – mint azokat, melyek ideológiájuk valamely alapállítását, vagy mindenhatóságát kérdőjelezik meg.

A megtámadott mecset az iszlám vallás egy miszticista ágához, a szúfistákhoz köthető. A szúfisták saját szentekkel rendelkeznek, valamint hisznek a szentség és ember közvetlen kapcsolatában, amely a Daesh számára az egyik első számú eretnekségnek számít.

Nagyjából egy éve az Iszlám Állam terroristái ezen a területen fejeztek le egy százéves papot, aki hasonló igét terjesztett. A szerző szerint nem lehet tudni, hogy a mecsetben imádkozók nagy része biztosan szúfista volt-e, azonban a Daesh kisebb hitbeli eltérések miatt is hajtott már végre tömegmészárlást – szintén a minap Nigériában 50 embert öltek meg hasonló indítékka.

Az elsődleges motiváció azonban nem a hitetlenek megbüntetése: „A Daesh, és a hozzá hasonló terroristacsoportok a túlélésért és relevanciájuk megtartásáért küzdenek, abban az esetben viszont, ha veszteségeket érnek el – ahogy a közelmúltban Irak és Szíria területén – gyors és látványos vérengzéseket hajtanak végre” – állítja Wood.

A friss területi veszteségek miatt ezért valószínűsíthető, hogy a Daesh szükségét érezte, hogy egy ilyen kegyetlen vérengzéssel rázza meg újra a köztudatot, és feltételezhető, hogy nem ez lesz az utolsó.

Szemlézte: Csepregi Dávid