Blog

Meddig süllyedhet a brit konzervatívok hajója?

„Az új szavazóbázis megértésének a hiánya, az intellektuális hiány, amely elsősorban a stratégia átgondolásánál volt észrevehető, valamint a konzervatív politika alkalmazásának elmaradása elidegenítette a Konzervatív Párt régi és új szavazóit. Senki sem azt kapja, amit szeretne – és ezért nem…

„Az új szavazóbázis megértésének a hiánya, az intellektuális hiány, amely elsősorban a stratégia átgondolásánál volt észrevehető, valamint a konzervatív politika alkalmazásának elmaradása elidegenítette a Konzervatív Párt régi és új szavazóit. Senki sem azt kapja, amit szeretne – és ezért nem szavaznak ránk” – húzta alá Lord David Frost a Danube Institute március 21-i „The Right Track: Has British Conservatism lost its way?” című rendezvényén. Lord Frosttal intézetünk elnöke, John O’Sullivan, valamint három vendégkutatónk, Nathan Levine gazdasági és politikai tanácsadó, Lana Starkey, a Melbourne-i Institute of Public Affairs kutatója, és David Oldroyd-Bolt történész, a brit Konzervatív Párt szakértője folytatott eszmecserét.

„Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a brit konzervativizmus »letért a helyes útról«. Ez nem értékítélet, hanem egy felmérések alapján alkotott kép, amely szerint a brit Konzervatív Párt 25%-os támogatottsága 20%-ra süllyedt” – hangsúlyozta Lord David Frost előadása kezdetén. Frost – aki korábban nemcsak diplomataként, hanem uniós kapcsolatokért felelős miniszterként, Boris Johnson főtanácsadójaként, valamint az Egyesült Királyságot az Európai Unióból kivezető Brexit-tárgyalások vezetőjeként is szolgált –

a támogatottság visszaesését elsősorban az Egyesült Királyságot érintő három fő kihívásban látja: a gazdasági problémákban, valamint a kormányzás és az értékek dilemmájában.

A gazdasági kihívások a rendszer diszfunkciójára, a 2008-as válság utóhatásaira és a bevándorlásra vezethetők vissza, a kormányzás problémáját az európai kormányzási módszerek importálása és a bizalomvesztés okozta, az értékek terén adódó kihívások pedig a klasszikus nyugati tradíciók „woke-tanokkal” történő helyettesítése miatt következtek be.

A Konzervatív Párt nem tudott felülkerekedni ezeken a kihívásokon, elsősorban a benne uralkodó, mély ideológiai zavar, a gazdasági kihívások és az államhatalom csökkenésének nem megfelelő kezelése, az értékek elhanyagolása és a szűk választói bázis miatt.

Frost szerint még nincs késő ahhoz, hogy a főbb politikai irányelveket megváltoztatva jobb eredményt produkáljon a párt és visszanyerje elveszített szavazóit. Ehhez viszont elsősorban az kell, hogy a párt őszinte legyen választóival szemben, határozott ideológiai kiállással rendelkezzen, illetve széleskörű reformokat alkalmazzon a gazdaság és az állami szerepkör terén.

Nathan Levine felszólalásában kiemelte: a párt magján eluralkodott antagonizmus elsősorban abból fakad, hogy a szavazóbázis úgy érzi, a brit konzervatív párt teljes mértékben elárulta őket. A probléma túlmutat a gazdasági kérdéseken, és elsősorban az illegális bevándorláshoz köthető. Éppen ezért

ahhoz, hogy a párt ismét visszanyerje a bizalmat, elsősorban az országba irányuló illegális migrációnak kell gátat szabnia.

Lana Starkey elsősorban a konzervatív párt kormányzási problémája mentén világított rá a mindinkább háttérbe szoruló brit és általánosságban véve tradicionális, nyugati értékekre, amely jelenség különösen szembetűnő a felsőoktatás terén.

David Oldroyd-Bolt a rendezvény fő előadójával egyetértve hangsúlyozta: a brit konzervativizmus ténylegesen „letért a helyes útról.” A jelenség egészen 1990-ig vezethető vissza, amikor Margaret Thatcher lemondott miniszterelnöki és pártvezetői pozícióiról. Azóta a brit konzervatív párt komoly belső problémákkal küszködik, a koherens program, illetve a határozott értékek és azok melletti kiállás hiánya pedig magyarázza, miért teljesít alul a párt.

Lord Frost előadása végén aláhúzta:

a határozott és egyértelmű konzervatív politika mindig győzelemre segítette a brit Konzervatív Pártot. Ez a tény jól jelzi azt, hogy még nagy számban vannak olyan szavazók, akik a hagyományos konzervatív politikát szeretnék látni,

és egy olyan pártra akarnak szavazni, amely ezt alkalmazza a gyakorlatban. Amennyiben a pártnak sikerül meggyőznie a szavazóit, hogy mindezeket képes és hajlandó véghezvinni, jobb eséllyel indul az idei választásokon. Ellenkező esetben lehetséges, hogy komoly vereséggel kell szembenéznie.

Írta: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon