Három év véres háborúját követően rendkívül kétséges fordulatot vett Ukrajna sorsa, miután az Egyesült Államok visszavonta a katonai támogatását az országtól. Az európai vezetők többsége kiállt Ukrajna mellett és további pénzügyi és katonai segélyekkel igyekeznek pótolni a kieső amerikai szerepvállalást. A hadszíntéren bekövetkezett események azonban már egyértelműen drasztikus változást mutatnak.
Miután a Fehér Házban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozója az ukrán ásványkincsek kitermeléséről és a háború befejezéséről való megállapodás helyett botrányba fulladt, mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az “Amerika first” politikát képviselő új adminisztráció és az ukrán elképzelések közötti éles törésvonal. Azt azonban, hogy ez néhány nappal később már Ukrajna alatt tátongó, életveszélyes szakadékot eredményez az amerikai katonai támogatások felfüggesztésével, talán kevesen látták előre.
A Trump-kormányzat váratlan lépése óriási veszteséget jelent Ukrajnának.
Az Egyesült Államok a Kongresszusi Költségvetési Hivatal adatai alapján összesen 195 milliárd dollárt költött az orosz-ukrán háborúra, ebből 128 milliárdot juttatott közvetlenül az ukrán kormányzat részére pénzügyi és katonai segély formájában. Ez meghaladja az összes európai ország és az Európai Unió intézményei által juttatott segélyek mértékét. Ezen kívül fontos különbség, hogy az Unió többnyire kölcsönök formájában folyósította a támogatását, szemben az Egyesült Államok juttatásainak túlnyomó többségével. Azonban minden európai segítséget együttvéve Európa a háború kezdete óta többet, összesen 266 milliárd dollárnyi támogatást biztosított Ukrajnának. Az Egyesült Államok hiányával azonban így is óriási a kiesés, amit csak nehezen tudnának az egyébként is gazdasági visszaeséssel küzdő európai országok teljesen kipótolni.
A pénzügyi és a fegyverekben nyújtott támogatásokon túl a legdrámaibb hiányt valójában az amerikai hírszerzési információk megosztásának felfüggesztése jelenti Ukrajna számára.
A háború három éve alatt az Egyesült Államok látta el Kijevet az orosz drótámadások esetén a kifinomult jelző rendszerektől kezdve, a rendkívül részletes és aktuális műholdképeken át, az orosz állások helyzetét tartalmazó célzási adatokig mindennel. Washington ráadásul megtiltotta az Egyesült Királyságnak, hogy a lépésre válaszul megossza Kijevvel a saját, Egyesült Államokkal közös hírszerzését. A helyzetet tovább fokozza, hogy Elon Musk a Starlink műholdas internetszolgáltató cég tulajdonosaként a szolgáltatások kikapcsolásával fenyegette meg Ukrajnát, így megakadályozva a háború további elhúzódását. Ez a lépés viszont katasztrofális következményekkel járna az ukrán hadsereg számára, amelynek kommunikációja a Starlink hálózatára épül.
I literally challenged Putin to one on one physical combat over Ukraine and my Starlink system is the backbone of the Ukrainian army. Their entire front line would collapse if I turned it off.
— Elon Musk (@elonmusk) March 9, 2025
What I am sickened by is years of slaughter in a stalemate that Ukraine will…
Jelenleg a kontinentális Európa országai technológiailag egyáltalán nem képesek felvenni az amerikai rendszerrel a versenyt, és végképp nincsenek olyan helyzetben, hogy helyettesítsék azt.
A legutóbbi, rendkívüli EU-csúcs keretében a tagállamok Magyarország kivételével további Ukrajnának szánt támogatásról is döntöttek. Azonban a találkozón végül sokkal inkább az európai közösség saját védelmének függetlenebb megteremtésén volt a hangsúly. És bár valóban egy történelmi fordulat kezdetét jelentheti az Unió védelmének megerősítéséről szóló, ambiciózus megállapodás, akár évtizedek és hatalmas beruházások kelhetnek ahhoz, hogy az európai hadi- és információs technológia színvonala behozza az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását.
A csatatéren pedig sajnos kegyetlenül megmutatkozik a különbség.
Az amerikai hírszerzés döntő szerepet játszott a háború kitörésekor Ukrajna figyelmeztetésében, valamint az orosz támadórakéták elleni védelemben is. Az információ megosztás megszakadása már most, néhány nap után súlyos ukrán veszteségeket eredményezett, ugyanis Oroszország időközben fokozta a támadását. A hétvégén összesen több mint 250 drónt és rakétákat indított az ország kritikus infrastruktúrája ellen, de a lakosság is megszenvedte az offenzívát. Ezen kívül az orosz védelmi minisztérium három kurszki település vissza- és további ukrán terület elfoglalását jelentette be.
Ukrajna még augusztusban, egy sikeres hadműveletnek köszönhetően tett szert csaknem 1300 négyzetkilométernyi orosz területre Kurszk régióban. Ennek elsődleges célja a béketárgyalások során Kijev alkupozíciónak erősítése volt. A mostani fordulat azonban komolyan veszélyezteti az eddigi ukrán állásokat. Az orosz agresszió fékezése érdekében Donald Trump további szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben a tűzszünet megkötéséig, konkrét intézkedések azonban még nem történtek.
Mindezek tükrében rendkívül nagy a következő napok jelentősége.
Rijádban várhatóan magas rangú amerikai és ukrán tisztviselők vitatják meg az Oroszországgal való tűzszünet és az esetleges későbbi békekötés kezdeti kereteit, közöttük Steve Witkoff fehér házi megbízott is, akinek kiemelt szerepe volt a hathetes Izrael-Hamász közötti tűzszünet megkötésében. Ezen kívül az európai vezérkari főnökök is találkozót terveznek, amely célja a konfliktus rendezésére vonatkozó tervezet összeállítása.
A három éve húzódó háború hatalmas árat követelt és a mostani, Ukrajna számára zordabb erőviszonyok közepette igen kérdésessé vált, hogy a helyzet meddig tartható, illetve tartható-e egyáltalán. A további veszteségek elkerülése érdekében úgy tűnik, elkerülhetetlen lesz mind Ukrajna, mind Európa számára a háborúra adott eddigi válaszaik újragondolása. A “béke erő révén” szlogenje fontos, pontos és időszerű igazságot hordoz Európa számára, ez az erő azonban jelenleg az Egyesült Államok kezében van.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
