Blog

Még több politikát akar a sportban Hollywood

Colin Kaepernick amerikaifutball-játékos 2016-ban indított el egy tiltakozássorozatot az NFL-ben (Amerikai Futball Szövetség), amikor egy mérkőzés előtt a himnusz alatt féltérdre ereszkedve tiltakozott az országban elharapódzó rasszizmus ellen.

kaepernick.jpg

Colin Kaepernick amerikaifutball-játékos 2016-ban indított el egy tiltakozássorozatot az NFL-ben (Amerikai Futball Szövetség), amikor egy mérkőzés előtt a himnusz alatt féltérdre ereszkedve tiltakozott az országban elharapódzó rasszizmus ellen.

Az ominózus eset után számos sportoló követte a példáját, aminek következtében az NFL heves kritikák kereszttüzében találta magát a túlpolitizáltság és a radikalizálódás miatt. Immár három futballszezonnal később, a „himnusz tiltakozások” puszta említése még mindig felborzolja a kedélyeket – írja Matthew Kasnel a Newsmax magazinban megjelent véleménycikkében.

Ahogy a futballmérkőzések nézettsége kétéves meredek hanyatlás után idén ismét növekedésnek indult, joggal gondolhatnánk, hogy az NFL mindent megtesz, hogy az egész cirkuszt maga mögött hagyja, a szövetség vesztére azonban még sokan vélik úgy, hogy a focinak még tovább kell süllyednie a „himnusz tiltakozások” okozta káoszba.

A hírek szerint miután a híres popsztárt, Rihannát felkérték, hogy szerepeljen az idei Super Bowl (az NFL döntője) legendás félidei műsorában, az énekesnő azért utasította vissza – az előadóművészek számára egyébként óriási prestízzsel bíró – lehetőséget, mert véleménye szerint a liga a felelős a tiltakozások elnyomásáért, valamint Kaepernick karrierjének ellehetetlenítéséért. Egy másik híresség, Amy Schumer stand-up humorista azzal a lépéssel követte Rihannát, hogy hasonló indokkal korábbi gyakorlatával ellentétesen nem vállalt szereplést NFL-reklámokban.

Schumer, aki egyébként a szenátusi ellenzéki vezető, Chuck Schumer rokona, a közösségi médiában az alábbi filozófiai fejtegetést tette közzé: „Kíváncsi lennék rá, hogy miért nincs több térdelő fehér játékos az NFL-ben, miközben a napnál is világosabb, mennyi esélyegyenlőtlenséggel, valamint rasszista megnyilvánulásokkal kell a színes bőrűeknek nap mint nap szembenézniük, a rendőrségi brutalitásokról nem is beszélve. Miért nem térdeltek a testvéreitek mellett? És mivel nem teszitek, miért ne lennétek magatok is bűnrészesek (a rasszizmusban)?”

Kétségtelenül jó páran örülnek, hogy nem kell a megosztó komikust nézniük, ugyanakkor közülük sokan úgy találják, hogy az egész cirkusz csak a kezdete egy széleskörű NFL-bojottnak a hollywoodi hírességek részéről. Az egész szituációt átszövi az irónia: az NFL sok-sok évig kapta a kritikákat, hogy a játékosai tiszteletlenek a nemzeti zászlóval, a himnusszal, vagy éppen a rendőrséggel szemben, most pedig azért jár rájuk a rúd, mert nem elég „radikálisak”.

Az eseményeket figyelve méltán gondolhatjuk, hogy az NFL a mai Amerika tökéletes allegóriája. Míg a Közép-Nyugaton – híresen konzervatív és fehérek lakta államokban – azért mérgesek az emberek, mert a tiltakozásokat nem állították le, ezzel szemben más amerikaiak azért acsarkodnak, mert szerintük a tüntetéssorozat nem tudott kellőképpen kiteljesedni.

A szimbolikus futballpálya egyik térfelét azok foglalják el, akik aggódva figyelik a társadalmi normák, a hagyományos családmodell és a vallás háttérbe szorítását, a másik térfélen pedig azok dühöngenek, akik az általuk preferált kulturális változások lassú előrehaladását tapasztalják.

Folyamatosan halljuk, hogy egy jövőbeni polgárháborút előzhetünk meg azzal, ha mérsékeljük nézeteinket. De mit is jelent ez? A konzervatívok talán majd nagy mosollyal fogadják a himnusz alatti tiltakozásokat, a liberálisok pedig majd megszüntetik azokat? Ugye senki nem gondolja, hogy ez valóra válhat? Mégis hogyan tudná az NFL megoldani a „himnusz-tiltakozások” problémáját, valamint hogyan tudná Amerika elnyomni az általános elégedetlenséget és a társadalmi polarizációt?

Már mindkét fél megpróbálkozott a probléma figyelmen kívül hagyásával, abban reménykedve, hogy idővel elmúlik majd, azonban ez nem vezetett eredményre. A szerző borúlátóan jegyzi meg, hogy ha valaha találnak is megoldást mind az NFL, mind Amerika problémájára, az csak egy hasonló félmegoldás lesz. Végszóként leírja, hogy nem látja, mikor jönne el a megoldást hozó nap, mert „jelenleg a politika szempontjából Amerika és az NFL úgy hasonlít egymásra, mint két tojás.”

Szemlézte: Balogh Zita