Több napig tartó bizonytalanság és az adok-kapok jellegű katonai csapások után az Egyesült Államok és Irán már pénteken közel állt egy megállapodáshoz a tűzszünet meghosszabbításáról – közölték tisztségviselők még úgy is, hogy egy hosszabb távú béke kulcsfontosságú elemei továbbra is vitatottak.
A tervezett tűzszüneti megállapodás, amelyet az Egyesült Államok, Irán és a közvetítő Pakisztán tisztségviselői vázoltak fel, már pénteken a végső fázisban volt. Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök a közösségi médiában azt írta, hogy „a békemegállapodás elfogadott szövege elkészült”.
Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi az állami médiának elmondta, hogy „reménykeltőnek” tartja a megállapodás kilátásait, és hogy Irán Nemzeti Biztonsági Tanácsa várhatóan néhány napon belül konszenzussal hozza meg a végső döntést.
Araghchi pénteken korábban azt is írta a közösségi médiában, hogy a megállapodás „még soha nem volt ilyen közel”, de arra kérte a sajtóorgánumokat, hogy ne bocsátkozzanak találgatásokba a paktum feltételeiről, amelyet „Iszlámábádi Egyetértési Nyilatkozatnak” (Islamabad Memorandum of Understanding) nevezett az áprilisi amerikai-iráni tárgyalások helyszíne után.
The Islamabad Memorandum of Understanding has never been closer. Pending its finalization, the media should refrain from entering speculation about its content.
— Seyed Abbas Araghchi (@araghchi) June 12, 2026
In line with our responsible and transparent approach, all details will be shared with the public in due course.
Donald Trump elnök úgy tűnt, egyetért Araghchi üzenetével, és megosztotta azt a saját közösségimédia-oldalán.
A tisztségviselők jelzései szerint a kezdeti megállapodás 60 nappal hosszabbítaná meg a tűzszünetet.
Ezen idő alatt Irántól elvárják, hogy nyissa meg újra a Hormuzi-szorost, és működjön együtt az Egyesült Államokkal az országban található, fegyvergyártásra alkalmas nukleáris anyagok felszámolásában.
Cserébe Irán idővel mentesülne a szankciók és az amerikai blokád alól, valamint hozzáférést kapna több milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonához. Teheránnak azonban el kellene érnie bizonyos szinteket, amelyeket további tárgyalások során határoznak majd meg.
Az általa ismertetett feltételek közül néhány azonban eltért az amerikai tisztségviselők által előterjesztettektől, beleértve a Hormuzi-szoros jövőjét, amely egy létfontosságú hajózási szűkület, és amely a több mint három hónapja tartó konfliktusban Irán kulcsfontosságú gazdasági aduászaként jelent meg.
A külügyminiszter utalt arra, hogy Irán és Omán továbbra is ellenőrzése alatt tartja majd a Hormuzi-szorost, és „szolgáltatási díjat” vet ki a vízi utat keresztező hajókra – állította Araghchi. „A Hormuzi-szoros igazgatása nem olyan lesz, mint a múltban” – mondta az állami média által közzétett interjúidézetek szerint.
Trump végül vasárnap este közölte, hogy a megállapodás megszületett és ezentúl a hajók szabadon átkelhetnek a Hormuzi-szoroson.
Ugyanakkor például Irán ballisztikus rakéta és nukleáris programjának a státusza továbbra is bizonytalan. Korábban mindkettőnek a megszűntetését várta Washington, viszont az új kijelentések jelentős teret hagynak az értelmezésnek. Nem egyértelmű, hogy a megállapodás értelmében csak a nukleáris fegyver készítéséhez alkalmas magasan dúsított urániumot szállítják ki az országból, vagy ez az országban lévő összes dúsított urániumra vonatkozik.
A háborút megelőző és követő eddigi tárgyalásokon is visszatérő probléma volt, hogy a két fél pozíciója nem közeledett, sőt keményvonalas maradt a nukleáris kérdés terén. Trump zéró dúsítást követelt, míg az irániak szuverén joguknak tartották akár a magas szintű dúsítást is.
Szemlézte: Tóth Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
