A Holokauszt után újonnan megalakult Német Szövetségi Köztársaságban külpolitikai törvényszerűséggé vált a formálódó zsidó állam feltétlen támogatása. Az elmúlt hónapokban elharapózó háború Izrael és a Hamász között azonban jelentős nyomás alá helyezte ezt az elköteleződést, ugyanis felszínre hozta a különböző hazai és nemzetközi kételyeket, feszültségeket Izrael támogatásával kapcsolatban. Can Merey cikkének szemléje.
A második világháború óta Németország az 1948-ban megalakult izraeli állam egyik legelkötelezettebb szövetsége. Az 1952-es Luxemburgi Egyezmény érvényében Németország éves rendszereséggel kárpótlást fizet Izraelnek a nemzetiszocialista múlt „kártalanításával” (Entschädingung) összefüggésbe hozható egyéb projektek részeként (az utóbbi kifizetések 2022-ig 82 milliárd euróra hágtak). Ezen kívül Németország Izrael harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok és Kína után, csaknem 8 milliárd dollár éves forgalommal.
Ez az elköteleződés az október 7-i, a Hamász terrorszervezet által elkövetett véres terrortámadások után is hangsúlyosan megmutatkozott, akár a német politika és a német nyilvánosság szereplői között, akár a közvéleményben.
Amellett, hogy számos városban betiltották a különböző palesztinpárti megmozdulásokat az azokon rendre elhangzó gyűlöletbeszédre tekintettel, a német társadalom csaknem kétharmada egyértelműen támogatja a német kormány világos, Izrael melletti kiállását. Ezen kívül pedig még érdemes lehet megemlíteni, hogy a támadások után 2012-höz képest jelentősen megnövekedett azoknak a száma (33-ról 44 százalékra), akik szerint Németországnak még mindig különleges, történelmi felelőssége van Izrael felé. Ezt is, csakúgy, mint az előző feltevést, leginkább a populista-jobboldali AfD szavazói vonták kétségbe.
Forrás: welt.de
Németország elköteleződését Izrael felé ugyanakkor az elmúlt két hónap háborúja beárnyékolta – erről ír Can Merey egy novemberi cikkben a német RedaktionsNetzwerk Deutschland számára. Noha közismert a német politika szolidaritásvállalása a megtámadott zsidó nemzet mellett, Merey szerint
Németország Izraellel kapcsolatos külpolitikája „még sosem nézett akkora kihívás elé mint október hetedike óta, amikor is a Hamász a Holokauszt óta a legnagyobb mészárlást követte el”. Izrael retorizója ugyanis, amihez az ENSZ szerint háborús bűntettek köthetők, sok kételyt ébresztett a közvéleményben.
Merey a brit Guardian egyik szerzőjét tünteti fel első példaként. John Kampfner szerint ugyanis még „a Gázai övezet több ezer áldozatot követelő bombázása és az infrastruktúra széleskörű tönkretétele” sem győzte meg a „német politikai osztályt és a közvélemény legtöbb szereplőjét” arról, hogy legitim cselekvés lenne, ha egy német állampolgár Izraelt kritizálja. Merey a New York Times-ra hivatkozva kifejti,
egyes hangok Németországot a véleményszabadság tudatos elfojtásával vádolják, hozzátéve, Indonézia már fel is hívta az ENSZ figyelmét arra, hogy a véleménynyilvánításhoz fűződő jogokat védelmezze meg.
Merey külön idéz egy nyilvános levelet, amit több, mint száz honosított, zsidó értelmiségi publikált a baloldali Die Tageszeitung hasábjain. Az aláíró művészek, szerzők, tudósok „elutasítják az antiszemitizmus és Izrael kritikájának egyenlősítésétét”, valamint a rasszizmus és idegenellenesség azon, paradigmikus jelenlétét, ami egy „kényszerű és atyáskodó philo-szemitizmussal” (zsidórajongással) jár karöltve. Merey hangsúlyozza, hogy Németország feltétel nélküli Izrael-támogatását még az izraeli média sem ünnepli maradéktalanul. Az izraeli újságírónő, Amira Hass például éppen a Holokausztból adódó felelősséget kéri számon egy olyan nemzeten – Németországon - , ami egy megszálló és kegyetlen országot támogat.
Amira Haas, Israeli Author and Journalist, breaks down:
— جُمانة (@McJumana) October 25, 2023
“Nothing can justify what Israel, what WE, my tax money is causing right now.”#Gaza_Genocide #CeasefireNOW#Gazabombing #IsraeliNewNazism #ceasefireInGazaNOW #ZionistTerrorism#CeaseFireInGazapic.twitter.com/7grsGQxNbd
Merrey cikkének szemlézése mellett érdemes hangsúlyozni, hogy a német társadalom Izrael melletti kiállása, és a Hamász terrorcselekményének az izraeli válaszreakció mentén történő relativizálásának konzekvens elkerülése (amire a nyugati közvélemény nagy része képtelennek mutatkozik), elsőrangú nemcsak az emberi tisztesség szempontjából, hanem a német demokrácia érdekében is. Annak erkölcsi magja ugyanis a Holokauszt utáni történelmi felelősségvállalás és az arra épülő tolerancia – legalábbis Jürgen Habermas és az őt követő gondolkodók szerint. S noha a német társadalom zömében az Izrael melletti elköteleződés még mindig megfigyelhető, a fent említett közvéleménykutatások és Merey cikke után kijelenthető, hogy ez az elköteleződés korántsem olyan egyetemes, mint gondolnánk. Ez pedig problematikus lehet a német demokráciára és a német politikai kultúrára vonatkozólag is.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Szemlézte: Béndek Ábris
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
