November 13-án vasárnap robbanás történt Isztambul egyik legnépszerűbb sétálóutcáján – a legtöbb áldozatot követelő az elmúlt öt évben. A történtekről a The American Conservative cikke számol be.
Kis mennyiségű TNT egy táskában, a város egyik legforgalmasabb sétálóutcáján – ez okozta november 13-án hat fő halálát Törökországban, valamint további 80 főt meg is sebesített. A robbanást követően Recep Tayyip Erdoğan török államfő is megszólalt: nyilatkozatában aláhúzta,
szándékos támadásról van szó, valamint felesküdött arra, hogy megkeresi az elkövetőt, aki el is nyeri büntetését.
„Azok a törekvések, amelyek Törökországot és a török népet meghátrálásra kényszerítik, meg fognak hiúsulni, ahogy ma is, és a múltban is.” A török hatóságok szerint a robbantást pont a legforgalmasabb időszakra tervezték – ehhez még párosult az is, hogy az egyik török első osztályú futballcsapat aznap játszott, így lényegesen nagyobb tömeg volt az Istiklal sétálóutcán.
A hatóságok már 46 személyt tartóztattak le, akiknek közük lehetett a merénylethez, egyikük pedig a potenciális robbantó lehetett. Azóta róla kiderült, hogy Ahlam al-Bashirról van szó, aki
Szíriából érkezett, majd illegálisan átlépve a török határt a Szír Demokrata Egység Pártjától (PYD) megkapta az utasításokat a robbantás kivitelezéséhez.
Al-Bashir azt bevallotta, hogy ő hagyta ott a táskát, viszont nem tudta, mi van benne. A török hatóságok a PYD-t a kormány ellen dolgozó Kurdisztáni Munkások Pártjának (PKK) szövetségeseként tartják számon. A PKK tagadta a robbanáshoz való közét, közleményében felhívva a figyelmet arra, hogy civileket nem támadnának meg.
Még aznap, a Fehér Ház közleményében együttérzését fejezte ki a történtekkel kapcsolatban.
The U.S. strongly condemns the act of violence that took place today in Istanbul, Turkiye. Our thoughts are with those who were injured and our deepest condolences go to those who lost loved ones. We stand shoulder-to-shoulder with our NATO Ally Turkiye in countering terrorism.
— Karine Jean-Pierre (@PressSec) November 13, 2022
Törökország azonban az amerikai részvétnyilvánítást visszautasította,
a török belügyminiszter pedig Washingtonról úgy vélekedett, „mint a gyilkosról, aki legelőször jelenik meg a bűntett helyszínén.”
A hatóságok továbbá hangsúlyozták, a terrorizmus elleni küzdelem sokkal nagyobb nemzetközi figyelmet érdemel. Kiemelték, hogy a lakosságot célzó direkt és indirekt terrortámadások annak a következményei, hogy egyes országok még mindig támogatnak különféle terrorszervezeteket.
Az egyes országok alatt elsősorban az USA-t értik, amely eltekintve attól, hogy a PKK-t is terrorista csoportnak tekinti, folyamatosan támogatja a katonai csoportokat – név szerint a Kurd Népvédelmi Egységeket (YPG) – amelyek bizonyos kapcsolatban állnak a PKK-val, viszont elsősorban a Szír Demokratikus Erőkhöz tartoznak.
A részvétnyilvánítás visszautasításának hátterében Max Abrahms, a Northeastern University oktatója szerint még a régre visszanyúló terrorizmus elleni küzdelem áll. 2014 után Washington az Iszlám Államot tartotta elsődleges veszélyforrásnak, így a terrorizmus visszaszorítása érdekében „szövetségest” keresett, amikor Szíriában konfrontálódott vele.
A szövetségest és terrorelhárítót végül a kurd harcosokban lelte, akik eléggé USA-pártinak és ISIS ellenesnek bizonyultak. Erdoğan pedig a kurd harcosokat tekinti a terrorizmus első és legfőbb forrásának.
Abrahams megjegyzi, hogy a PKK-t okolni a támadásért Erdoğannak hasznot is hoz, sőt növelheti támogatottságát is, hiszen nyíltan ellenzi a kurd szeparatizmust és kritizálja az Amerika által nyújtott segítséget.
Időközben viszont, a Politico beszámolója alapján, a robbanás után egy héttel Törökország légi csapást mért Irán és Szíria egyes területeire. A célpontok a PKK és a YPG állomásai voltak.
Hulusi Akar védelmi miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta: a hadművelet célja 85 millió állampolgár és az ország határainak védelme, és természetesen az is, hogy megtorolják a november 13-i eseményeket.
Andrew Doran, a Philos Project főmunkatársának The American Conservative-nak adott interjúja szerint a robbantás rányomja bélyegét a török-amerikai kapcsolatokra. Aláhúzza: sok amerikai külpolitikai szakértő szerint a török szövetségnek, amely még a hidegháború alatt jött létre, már rég vége szakadt. Hozzáteszi, hogy a nyugat és Törökország értékei és érdekei úgy történelmi, mint jelenkori szempontból egymással szemben állnak, az elmúlt évtizedeket figyelembe véve pedig – a szakértő szavaival élve – „Törökország nagyobb veszélyt jelentett a nyugatra, mint az arabok és a perzsák együttvéve.”
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
