Blog

Megtarthatja-e fölényét a Spanyol Szocialista Munkáspárt az idei európai parlamenti választásokon?

A legfrissebb közvéleménykutatások magabiztos győzelmet vetítenek elő a Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) a június 9-i EP-választásokon. A felmérések alapján második erőként a Spanyol Néppárt (PP) jutna be a Parlamentbe, a harmadik legtöbb szavazatot nyerő párt pedig a VOX lenne.

A legfrissebb közvéleménykutatások magabiztos győzelmet vetítenek elő a Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) a június 9-i EP-választásokon. A felmérések alapján második erőként a Spanyol Néppárt (PP) jutna be a Parlamentbe, a harmadik legtöbb szavazatot nyerő párt pedig a VOX lenne.

Hivatalosan május 24-én éjfélkor vette kezdetét Spanyolországban a június 9-i EP-választásokat megelőző kampányidőszak, azonban már csütörtökön is tartottak nyitórendezvényeket a választásokon induló pártok és az ország vezető politikusai – Pedro Sánchez miniszterelnök például Valenciában támogatta a szocialisták jelöltjét, Teresa Riberát; Alberto Núñez Feijóo Néppártot vezető politikus Barcelonában kampányolt Dolors Montserrat listavezető mellett; Santiago Abascal, a VOX vezetője pedig Leónban hívta fel a választások fontosságára a figyelmet Jorge Buxadéval, a párt EP-listáját vezető politikussal. 

A csütörtöki beszédek nemcsak azért voltak jelentősek, mert megadták a kezdőlöketet a kampánynak, hanem azért is, mert irányt adtak a pártok európai, sőt Európán túlmutató politikai céljainak is. Sánchez például ezen a szocialista nagygyűlésen védte meg a spanyol Minisztertanács azon döntését, amely Palesztinát államként ismeri el.

Spanyolország Írországgal és Norvégiával közösen május 28-án ismeri el hivatalosan a független palesztin állam létezését, Szlovénia pedig később csatlakozik a blokkhoz – adta hírül a The European Conservative. Sánchez a döntést elsősorban azzal indokolta, hogy a kétállami megoldás – ami egyébként magának az EU-nak is a hivatalos álláspontja – pontot tehetne a konfliktus végére.

Yolanda Díaz miniszterelnök-helettes viszont, Sánchez békehirdető megnyilvánulásán túlmutatva az ismert „a folyótól a tengerig” mottót használta a döntés meghozatalát követő hivatalos közleményében, amely egyértelműen Izrael eltörlésére utal.

Megnyilvánulása Izrael spanyolországi nagykövetségének éles kritikáját vonta maga után. Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök szerint Palesztina elismerése az október 7-i terrortámadás de facto jutalmazása, amely semmiféleképpen sem hozza el a békét a térségbe. Hasonló véleményen volt a VOX és a PP is, akik Sánchezt a „terroristák barátjának” nevezték a döntés miatt.

Sánchezzal ellentétben Feijóo a régi retorikájával indította be a kampányt a katalán fővárosban, ahol éppen az amnesztia, illetve Sánchez „álkormányzása” ellen szólalt fel a Néppárt szimpatizánsai előtt. Ami viszont mindenképpen figyelemfelkeltő volt Feijóo beszédében az a Meloni vezette Olaszország Fivéreivel való lehetséges szövetség gondolatának elültetése.

Abascal május 23-án szintén az európai parlamenti választások fontosságára hívta fel a figyelmet: „az EP-választásokon vesznek részt legkisebb arányban a spanyolok, pedig ez érinti őket a leginkább” – húzta alá a politikus. Abascal felszólalásában számos vezető európai politikust hozott fel példaként, többek között Magyarország miniszterelnökét is kiemelte:

Orbán Viktor megvédi az ország határait, és kimondja, hogy az országba senki sem léphet be illegálisan. Megmondta, hogy az iskolákba nem mehetnek be semmiféle lobbik, amelyek megrontják a gyerekeket. Így kellene segíteni a spanyoloknak is.”

A spanyol állami közvéleménykutatóintézet (Centro de Investigaciones Sociológicas – CIS) már május közepén mintegy öt százalékpontnyi előnyt jósolt a szocialistáknak, ez pedig május végére sem változott – Riberának és a PSOE-nak hozzávetőlegesen 32-35%-nyi szavazatot jósolnak, ami 21-24 mandátumot jelentene Brüsszelben (egyébként a 2019-es választások után is ugyanennyivel gazdálkodtak, a 21 mandátumban pedig már az az öt is benne volt, amelyet Spanyolország a Brexit után kapott). A PP 2019-ben egyik legrosszabb eredményét érte el a megszerzett 13 mandátummal. A CIS szerint idén a legkedvezőbb kimenetel esetén is csupán 20 képviselőjük kerülhetne ki a belga fővárosba, ami tény, hogy jobb az öt évvel korábbi eredményekhez képest, azonban mégsem éri el Feijóo elvárásait. A számítások alapján a VOX 5-6 mandátumot szerezne, a kisebb pártok, illetve a koalícióba rendeződött regionális ellenzék, amely magába foglal valamennyi katalán és baszk pártot, legjobb esetben is három képviselőt küldhetne az EP-be.

A spanyol pártoknak alig két hetük maradt, hogy mobilizálják szavazóbázisukat. Mindez azonban nem lesz könnyű feladat, hiszen az ország gyakorlatilag január óta állandó kampányban van, lévén hogy galíciai, katalán és baszk választásokat is tartottak ezen rövid idő alatt. A lakosság lelkesedése pedig mindinkább alábbhagy – ez megmutatkozott a Ribera-Montserrat élő vitában is, amit alig 400 000 követtek.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon