Blog

Megtépázták a botrányok a ciprusi kormánypártot

2021. május 31-én parlamenti választásokat tartottak Cipruson. A szigetországban úgynevezett unitárius elnöki rendszer működik, azaz egy személyben testesül meg a miniszter-és államelnök kiléte. A parlamenti választások így közvetlenül nem befolyásolják a kormány összetételét, de komoly hatással…

2021. május 31-én parlamenti választásokat tartottak Cipruson. A szigetországban úgynevezett unitárius elnöki rendszer működik, azaz egy személyben testesül meg a miniszter-és államelnök kiléte. A parlamenti választások így közvetlenül nem befolyásolják a kormány összetételét, de komoly hatással vannak a törvényhozási folyamatokra.

A ciprusi országgyűlési választásokat mindig két évvel az elnöki szavazások előtt tartják meg, így ezen a pártok valós képet kaphatnak a tényleges támogatottságukról, s esetleges esélyükről. Legutóbb 2018-ban dönthettek a ciprusiak a kormány vezetőjéről, s akkor a DISY párt jelöltje, Nicos Anastasiades nyerte meg mindkét fordulót.
A szigetország törvényhozásában eredetileg 80 képviselő foglalhatna helyet, de a sziget északi, török megszállása óta csak 56 (70%) mandátumról dönthetnek a görög ciprióta szavazók. A kiosztható helyek maradékát az ország törvényei szerint a török kisebbségnek kellene megszavaznia, de ez a megszállás miatt természetesen nem lehetséges.

Az idei választáson a szavazatra jogosultak 65.72%-a adta le a voksát valamelyik politikai formációra.

Általánosságban megállapítható, hogy a tradicionális nagy pártok mind veszítettek a támogatottságukból valamelyest, s ez a kiosztott mandátumok számában is megmutatkozik.

A jobbközép kormánypárt, a DISY az utóbbi hónapokban sokat vesztett a támogatottságából. Ez nem elsősorban a koronavírus járvány miatti kormányzati intézkedésekre vezethető vissza, hanem sokkal inkább a párt körül kirobbanó egyre több korrupciós ügyre, valamint az úgynevezett aranyútlevelek botrányára. Nemrég a magyar sajtóban is téma volt, hogy Ciprus EU-s biztosának – aki egyébként 2019-ig 6 éven át a DISY párt alelnöke volt - a számláján óriási összegek jelentek meg, amelyet valószínűleg a nagy gyógyszergyártóktól kaphatott a lobbitevékenységéért. Az aranyútlevelek lényege pedig az volt, hogy megfelelő összegért bárki vásárolhatott ciprusi (s ezzel EU-s) állampolgárságot.

A programmal kapcsolatban az Európai Bizottság is aggályainak adott hangot, de az egész kezdeményezést végül csak azután függesztették fel, hogy a helyi parlament elnökéről kompromittáló felvételeket közöltek.

A közzétett anyagokban ugyanis Demetrisz Szillourisz még egy kétes hátterű kínai üzletembernek is felkínálta ezt az opciót. A párt éppen ezek miatt történelmének legrosszabb eredményét érte el, de még így is meg tudta tartani az első helyét. Mandátumainak száma azonban 1 fővel csökkent, amely komoly érvágás lehet az amúgy is fragmentált parlamentben.

Második helyen a volt kommunista párt utódja, az AKEL végzett. A korábbi szélsőbaloldali, de ma már a balközéphez sorolt politikai formáció a DISY-hez hasonlóan történelmi vereséget szenvedett. Igaz, támogatottsága nem esett akkorát, mint a jobbközép párté, de egy mandátumot ők is elveszítettek.

Legjobban a nacionalista ELAM és a centrista, liberális DIPA szerepelt. Az ELAM, vagy Nemzeti Népfront 4 mandátumot szerezve megduplázta szavazatainak számát a korábbi eredményhez képest. Mindezt úgy, hogy a pártot folyamatosan támadták a múltja miatt.

A most sikert elért politikai formációt ugyanis az azóta már betiltott görög neonáci Arany Hajnal testvérpártjaként hozták létre.

A ciprusi ELAM az utóbbi években azonban fokozatosan elhatárolódott a „nagytestvértől”, s közeledett a politikai centrum felé. A DIPA a Demokrata Pártból kivált azon politikusokat tömöríti, akik nem voltak megelégedve a harmadik legnagyobb párt politikájával. Az új ciprusi törvényhozásban a DIPA az egyetlen új párt, s 6,1%-os eredménye rendkívül jónak mondható a szigetországban.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a ciprusi pártpolitika továbbra is töredezett. A kormányzó DISY-nek még nehezebb lesz törvényeket elfogadtatni a fragmentált törvényhozásban, s még inkább szüksége van a kisebb pártok támogatottságára. A legnagyobb érvágás nekik a konzervatív Szolidaritás Mozgalom (KA) veresége, amely végül egyetlen egy képviselőt sem delegálhat a parlamentbe. A KA a DISY legfőbb szövetségese volt eddig, s támogatói szavazatukra a legtöbb törvénytervezetnél számított a kormánypárt.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell