A francia-német tandem nézeteltérésében ezúttal előbbi felé hajlott Brüsszel, amikor az atomenergiát zöld forrásnak nyilvánította.
Az új esztendő első, komoly hullámokat verő európai híre Brüsszelből érkezett, hiszen immáron biztosnak vehető az a korábban megszellőztetett felvetés, amely szerint az Európai Bizottság kész átmenetileg a fenntartható beruházások közé sorolni a bizonyos feltételeknek megfelelő gáz- és atomerőművek létesítését. Az előző év folyamán az uniós tagállamok között rendszeres volt a vita a két energiahordozó sorsáról.
A nukleáris energiával történő áramtermelés szinte kibocsátásmentes, ezért kulcsszerepet játszhat a klímacélok elérésében,
ám az atomerőművek ellenzői tartanak a biztonsági kockázatoktól, kétségbe vonják a radioaktív hulladék megfelelő tárolásának lehetőségét, valamint azzal érvelnek, hogy – mivel az uránlelőhelyek is előbb-utóbb kimerülnek – az energiahordozó nem számít megújulónak, s így fenntarthatónak sem (habár az EU is csak átmeneti megoldásként hivatkozik rá).
A földgáz felhasználása már számottevően szennyezi a légkört, ám a szénerőműveknél még mindig csak durván fele akkora mértékben. A tüzelőanyagra sokan egyfajta áthidaló megoldásként tekintenek, mivel egyik fontos aspektusban (környezetre gyakorolt hatás, biztonságérzet, megbízhatóság) sem kirívóan problémás, ezért az elkövetkező évtizedekben még fontos szerepe lehet.
Persze az intenzív importra szoruló EU szempontjából a kiszolgáltatottság geopolitikai kihívásai nem elhanyagolhatók.
Az Európai Bizottság jelenleg kiemelt figyelemben részesülő tevékenysége az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2020-ban hatályba lépő taxonómiarendeletén alapul, amely meghatározza a környezetvédelmi célokat és „a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keretet hoz létre”. Ezen a kereten belül az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak szakértők bevonásával sok mindent kell konkretizálnia, így azt is, hogy pontosan mi és milyen feltételek mellett számít fenntartható beruházásnak. A testület ezt ún. felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal tehet meg.
Tavaly nyáron a Bizottság már elfogadott egy, a fenntartható tevékenységekre vonatkozó aktust, ugyanakkor abban a nukleáris energiáról még nem született döntés, így jelenleg annak módosítása van napirenden, és a minap kiadott tervezetben az olvasható, hogy a bizonyos kritériumoknak megfelelő, 2030-ig építési engedélyt szerző gáztüzelésű erőművek, valamint a 2045-ig engedélyhez jutó atomerőművek megkapják a zöld, átmenetileg fenntartható minősítést, vonzóvá téve ezzel a beruházások magánfinanszírozását, vagy akár lehetővé téve EU-s támogatások elnyerését is.
Magyarország számára mindez még nagy jelentőséggel bírhat a Paksi Atomerőmű bővítése és a Mátrai Erőmű földgáz alapúvá alakítása kapcsán.
Az új német kormány – amely nemrégiben bejelentette a még üzemben lévő atomerőműveinek megfelezését – ugyanakkor közel sem volt elragadtatva az Ursula von der Leyen vezette végrehajtó testület tervezetétől, illetve annak a nukleáris energiára vonatkozó részétől. Robert Habeck klímaügyi szuperminiszter és alkancellár, valamint Steffi Lemke környezetvédelmi, természetmegőrzési és atombiztonsági miniszter egyaránt hevesen kritizálta a Bizottság álláspontját, nyomatékosítva, hogy Berlin nem hajlandó támogatni azt – írja a Politico. A zöldek európai parlamenti képviselője, Rasmus Andresen személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is élesen bírálta, szerinte az előterjesztés nyomán honfitársa klímapolitikai hitelessége súlyos csapást szenvedett.
Jetzt ist es raus:
— Rasmus Andresen ���️� (@RasmusAndresen) January 1, 2022
Die EU Kommission will Atomkraft grün labeln. �@vonderleyen setzt ihre klimapolitische Glaubwürdigkeit aufs Spiel. Anstatt die #taxonomie zum Gütesiegel für Nachhaltigkeit zu machen, verkommt Sie zum Greenwashing.
Dieser Vorschlag sollte nicht Gesetz werden. https://t.co/zuHhQxZ9pH
A Reuters beszámolójából ugyanakkor kiderül, hogy a német kormány a bizottsági tervezet gáztüzelésű erőművekre vonatkozó részét már támogatja. Az eddig is világos volt, hogy Ausztria és Luxemburg a németek álláspontján van, azonban újonnan Spanyolország is bejelentkezett az ellenzők körébe – közölte az El País napilap. A nukleáris energia viszont jó néhány uniós tagállam, így például Franciaország, Finnország és a V4-ek számára stratégiai fontosságú, ezért ha a Bizottság elfogadja a tervezetet, az uniós tagállamoknak hangot adó Tanácsban sem valószínű, hogy meg lehet vétózni azt.
Szemlézte: Irlanda Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
