A sokkoló, múlt hét pénteki terrortámadás kapcsán ismét fellángoltak az illegális bevándorlással kapcsolatos érzelmek Németországban. Eközben két tartományi választásra is sor kerül vasárnap, ahol az AfD javára döntheti el az eredményt a mostani felháborodottság.
Múlt hét pénteken támadt késsel az ünneplő emberekre egy férfi az észak-rajna-vesztfáliai Solingen városában. A támadásban 3 ember életét vesztette, a férfi válogatás nélkül, a nyakukon szúrta le áldozatait a város három naposra tervezett történelmi fesztiválján. Vasárnap az Iszlám Állam magára vállalta a merényletet, majd az elkövető, egy 26 éves szír menedékkérő, feladta magát a rendőrségen.
A tragédia egész Németországot mélyen megrázta. Miután fény derült a támadó személyazonosságára, az esethez erős politikai narratíva is társult. A bevándorlás kérdése már évek óta megosztó vita tárgya, miután az országba évente több százezer menedékkérő jut be.
A helyi önkormányzatok évek óta költségvetési nehézségekkel küzdenek a menekültek miatti szociális plusz terhek miatt, ezen kívül a bevándorlók német társadalomba való integrálása is jelentős kihívást jelent.
A nagyszámú menedékkérő ellenére azonban az erőszakos terrortámadások nem voltak jellemzőek az országban. A legutóbbi olyan eset, ahol bevándorló hátterű volt az elkövető, a 2016-os berlini terrortámadás volt, amikor egy iszlamista szélsőséges a tömegbe hajtott egy karácsonyi vásáron. A mostani merényletnek azonban komoly politikai következményei lehetnek.
A támadás a német és az európai bevándorláspolitika több jelentős hiányosságára rávilágít.
A tragikus esetre reagálva Olaf Scholz kancellár azt nyilatkozta, hogy az országba irányuló irreguláris migrációt csökkenteni kell, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy aki nem maradhat Németországban, azt visszaküldjék és kitoloncolják, és ha szükséges, a deportálásokat fel kell gyorsítani. A solingeni támadás elkövetője ugyanis nem is tartózkodhatott volna az országban.
German Chancellor Olaf Scholz expressed his sorrow and anger while visiting Solingen after a deadly knife attack over the weekend. He said that the crime must be punished quickly and severely. pic.twitter.com/sMjnWINsua
— DW Politics (@dw_politics) August 26, 2024
A szíriai férfi 2022-ben érkezett Németországba menedékkérőként. Bár a letöbb esetben a Szíriából érkezőket pozitívan bírálják el, a férfi menedékkérelmét a hatóságok elutasították és Bulgáriába való deportálását rendelték el, miután ott már korábban regisztrálták menedékkérőként. Amikor azonban megpróbálták kitoloncolni, már nem sikerült megtalálniuk, így a férfi mostanáig Németországban maradt. Jelenleg is vita folyik arról, kit terhel a felelősség a mulasztás miatt. Egy ilyen eset után
sokakban felmerülhet a kérdés, hány hasonló menekült tartózkodhat az országban teljesen ellenőrizetlenül?
A mostanihoz hasonló esetek lehetősége komoly biztonsági kockázatot jelent, és joggal vet fel komoly aggályokat az állampolgárokban, akiket az esetleges terrortámadások veszélye közvetlenül érint.
A megrázó incidens kapcsán újra kiélesedett a bevándorlással kapcsolatos vita, amely egyre fontosabb szerepet kap a német belpolitikában is. A konzervatív ellenzéki vezető, Friedrich Merz azt követelte, hogy Németország ne fogadjon be több menekültet Szíriából és Afganisztánból, valamint a német határok ellenőrzését és a menekültügy átfogó megváltoztatását szorgalmazta. Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt vezetője pedig a migráció teljes leállítására szólított fel, legalább az elkövetkező öt évre. A kancellár szociáldemokrata kormánypártja azonban megerősítette, hogy Németország továbbra is elkötelezett marad az üldöztetés elől menekülők felé nyújtott jogi és humanitárius segítségnyújtásban. A kések és a szúrófegyverek betiltása is felmerült, és Scholz az esetre válaszul a fegyverbirtoklást is szigorítani szeretné, azonban sokak szerint ezek az intézkedések nem képesek érdemben megoldani a problémát.
A szomorú esetnek különös politikai jelentőséget ad, hogy a héten két tartományban, Szászországban és Türingiában is választások lesznek. A keleti tartományokban eleve erős az AfD támogatottsága, amely a késes támadást követően várhatóan még tovább növekedett. A párt már évek óta sokkal szigorúbb bevándorlást szorgalmaz és folyamatosan foglalkozik a menekültáradat lehetséges kockázataival. Ezzel a programmal
az AfD sikeres tudott lenni a történelmileg zártabb, bevándorláshoz kevésbé hozzászokott volt NDK-hoz tartozó tartományokban.
Szászországban könnyen lehet, hogy végül a szélsőjobboldali párt megelőzi a kormányzó kereszténydemokratákat, Türingiában pedig egyelőre az első helyen hozzák a mérések.
Forrás: PolitPro
Az Alternatíva Németországnak párt egy másik sarkalatos üzenete is szembe megy a német mainstream politikával, méghozzá az orosz-ukrán háború kapcsán. A párt a felek közötti tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett a fegyverszállítás felfüggesztését, és az oroszokkal való kapcsolat helyreállítását, valamint az orosz gázhoz való visszatérést szorgalmazza. Bizonyos feltételek mellett ezzel a kelet-német tartományokban a szélsőbaloldali és baloldali pártok is egyet értenek, az ország ezen részén ugyanis az orosz-ukrán háború központi téma. Ebben nagy szerepe van az elmúlt két évben jelentős számban befogadott ukrán menekülteknek, valamint a szegényebb régió gazdasági kitettségének is, amit nagymértékben nehezít az olcsó orosz gáz hiánya.
A keleti régió politikai tendenciái tehát több területen is tovább mélyíthetik a német társadalom megosztottságát. A solingeni késelést követően egyre sürgetőbb az egész országra nézve egy megbízható és fenntartható menekültügyi rendszer kialakítása, de
az incidens az egész európai menekültpolitikával kapcsolatban is alapvető problémákra utal, a bevándorlók nagy száma pedig a jövőben komoly társadalmi feszültségek forrása lehet.
Nemrég Nagy-Britanniában törtek ki hetekig tartó, példátlan zavargások, miután egy brutális támadásban három kislány meghalt, a fiatal gyanúsítottról pedig tévesen elterjedt az a feltételezés, hogy egy menekült volt, aki hajón érkezett az országba. A hír hamisnak bizonyult, az elkövető wales-i születésű volt, az országszerte elszabadult indulatok okozta, Nagy-Britanniára korábban egyáltalán nem jellemző káosz azonban jól mutatja a migráció mögött húzódó társadalmi feszültség mértékét.
Az Európai Unió májusban fogadta el az új migrációs paktumot Magyarország és Lengyelország tiltakozása ellenére. A megállapodás a menekültek „igazságos” elosztását szorgalmazta a tagállamok között, szigorított és felgyorsított eljárás mellett, „kötelező szolidaritással”, így tulajdonképpen kötelezi az EU tagállamait bizonyos számú menekült befogadására. Nem sokkal a paktumot követően az uniós migrációs előírások megsértése miatt Magyarországot az Európai Bizottság egy 80 milliárd forintos bírság fizetésére kötelezte. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy a német AfD javaslatához hasonló törekvések a bevándorlás teljes leállításáról megvalósuljanak, függetlenül attól, hogy az adott tagállam társadalmának a többsége mit gondol a kérdésről.
Azokkal kapcsolatosan, akik kérelmét elutasítják, azonban továbbra sincs egyértelmű szabályozás, így az unióba irányuló bevándorlás továbbra is jelentős biztonsági kockázattal jár.
Valószínűleg továbbra is az egyik legnagyobb kihívás egész Európa számára, hogy hogyan lehet a menedékkérők esetében a humanitárius szempontokat figyelembe véve olyan megoldást kidolgozni, amely a saját és az állampolgárai érdekeit és védelmét is képes biztosítani.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
