A bevándorlás évek óta forró téma az egész Európai Unióban, és most ez a kérdés volt az, ami a Mark Rutte által vezetett holland kormány bukásához vezetett, felfedve ezzel a koalíciót alkotó négy párt közötti mély ideológiai különbségeket.
A kormányt másfél éve állították fel, de a bevándorlás kérdése már a kezdetektől fogva komoly törésvonalat jelentett a migráció szigorú visszaszorítását nem támogató pártok – a D66 és a másik centrista párt, a ChristenUnie, vagyis a Keresztény Unió – és a szigorúbb intézkedéseket támogató két párt – Rutte konzervatív Néppártja a Szabadságért és Demokráciáért és a Kereszténydemokraták – között. Ez nem is csoda, hiszen a menekültkérdés régóta jelentős kihívást jelent az országnak. Rutte elmondása szerint a menekültügyi kapacitás csökkentéséről szóló 2015-ös döntés és az országos lakáshiány pedig tovább súlyosbítja a problémát.
A menedékkérelmek száma Hollandiában tavaly háromszorosára nőtt, 46 ezer fölé ugrott, és a kormány előrejelzése szerint idén akár 70 ezer fölé is emelkedhet, ami meghaladja a 2015-ös csúcsot.
Ez pedig, ismét megterheli az ország menekültügyi létesítményeit, ahol tavaly hónapokon keresztül százak voltak kénytelenek egyszerre a durva körülmények között aludni, ivóvízhez, higiéniai létesítményekhez vagy egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nélkül.
A 2022-es év különösen nagy kihívást jelentett a holland kormánynak, ráadásul a nemzetközi közösség figyelmét is a belső problémák felé fordította. A tavalyi évben ugyanis a menekültügyi létesítmények leterhelése magával vonta az Orvosok Határok Nélkül (MSF) néven ismert segélyszervezet fellépését a bevándorlók orvosi ellátásában a menedékkérelmek feldolgozására szolgáló központban.
Ez volt az első alkalom, hogy az MSF - ami főként szegény fejlődő országokban tevékenykedik - az Európai Unió egyik gazdag államában vállalt missziót - mondta a MSF sürgősségi koordinátora.
Rutte az eset után úgy nyilatkozott, hogy „szégyelli” a központban tapasztalható problémákat és ígéretet tett a létesítményekben uralkodó körülmények javítására, elsősorban a Hollandiába érkező menekültek számának csökkentésével.
Annak ellenére, hogy Hollandia már most is Európa egyik legszigorúbb bevándorlási politikáját alkalmazza, a jobboldali pártok nyomására Rutte az utóbbi hónapokban megpróbálta megtalálni a módját annak, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a menedékkérők beáramlását. Ennek érdekében mind kül-, mind belpolitikai téren igyekezett intézkedéseket foganatosítani.
A miniszterelnök támogatta az Európai Unió erőfeszítéseit, hogy lassítsák a migrációt a 27 nemzetből álló blokkban. Emellett a múlt hónapban Tunéziába látogatott olasz kollégájával és az EU végrehajtó bizottságának elnökével, hogy több mint 1 milliárd eurós pénzügyi támogatást ajánljon fel az észak-afrikai ország ingadozó gazdaságának megmentésére és a partjairól Európába irányuló migráció megállítására.
Továbbá hónapokig tárgyalt egy intézkedéscsomagról, amelynek javaslatai között szerepelt a menedékjog két osztályának létrehozása - egy ideiglenes a konfliktusok elől menekülők számára, és egy állandó az üldöztetés elől menekülőknek. Emellett azt tervezte, hogy csökkentené a Hollandiában menedékkérőkhöz csatlakozni engedett családtagok számát, ami jelentősen megugrott az utóbbi években.
A feszültségek a múlt héten csúcsosodtak ki, amikor Rutte támogatást követelt egy olyan javaslathoz, amely a már Hollandiában tartózkodó háborús menekültek gyermekeinek beutazását korlátozná, és a családok legalább két évet várnának az egyesítésre.
A kormány három napig tárgyalt a kérdésben, megegyezni azonban nem tudott és még a "vészfék" néven ismert kompromisszumos javaslat, amely csak a migránsok túlzottan magas beáramlása esetén léptetné életbe a korlátozásokat, sem volt elég a kormány megmentéséhez. A tárgyalások utolsó fordulójában a pártok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy nem tudnak megegyezni, és ennek következtében nem maradhatnak együtt a koalícióban.
"Nem titok, hogy a koalíciós partnereknek eltérő véleményük van a bevándorlási politikáról. Ma sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezek a nézetkülönbségek áthidalhatatlanná váltak. Ezért a teljes kabinet lemondását be fogom nyújtani a királynak" - mondta Rutte egy televíziós sajtótájékoztatón.
Het is geen geheim dat de coalitiepartners heel verschillend denken over het migratiebeleid. En vandaag moeten we helaas de conclusie trekken dat die verschillen onoverbrugbaar zijn. Daarom heb ik het ontslag van het voltallige kabinet aangeboden aan de Koning.
— Mark Rutte (@MinPres) July 7, 2023
Volledig… pic.twitter.com/iIbxtichRh
Ennek megfelelően a miniszterelnök Hágában találkozott Willem-Alexander holland királlyal, és megállapodtak abban, hogy az új választásokat írnak ki, melynek időpontja valószínűleg novemberben lesz, addig pedig a kormány ügyvivőként marad hatalmon, de jelentős új törvényeket már nem fogad el.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
