A jelenlegi, rekordokat döntő hőség nem csupán Európát sújtja, az Egyesült Államokat is elérte a forróság.
Az USA egyre inkább szembesül rekordmagas hőmérsékletekkel, hosszan tartó hőhullámokkal, szélsőséges időjárási jelenségekkel, komoly károkat okozó erdőtüzekkel, az infrastruktúra túlterhelésével, illetve hőség okozta halálesetek és kórházi esetek súlyosbodásával.
Forrás: National Centers for Environmental Information (NCEI)
Donald Trump elnökségének első napjaiban az Egyesült Államok hivatalosan is bejelentette kilépését a Párizsi Klímaegyezményből (újra), folytatva ezzel a korábban megkezdett, klímaszkeptikus irányvonalat. A Trump-adminisztráció ebben a témakörben főként a fosszilis energiaforrások előtérbe helyezésére és a környezetvédelmi szabályozások lazítására összpontosított, így a klímavédelmi intézkedések háttérbe szorulnak. Ennek részeként a Párizsi Megállapodásból való kilépés, a megújulóenergia-projektek felfüggesztése, az állami túlkapások elleni rendelet és a zöld energiát támogató programok visszavonása is megjelent.
A Trump-adminisztráció „elhidegült” klímapolitikája több elemre is visszavezethető: alapvetően a vezetés szkepticizmusa a klímaváltozással kapcsolatban, a belső amerikai gazdaságra fókuszt helyező perspektívák, valamint a támogatást biztosító politikai érdekek figyelembevétele is fontos szerepeket játszanak a környezetvédelmet célzó döntések meghozatalában.
EPA is proposing to repeal the unconstitutional 2015 Obama “Clean Power Plan”, Biden's “Clean Power Plan 2.0”, and the 2024 Mercury and Air Toxics Standards (reverting to the effective 2012 standards).
— Lee Zeldin (@epaleezeldin) June 11, 2025
These rules imposed massive costs on power plants, raised the cost of…
A jelenlegi amerikai adminisztráció, komolyabb szövetségi beavatkozás és irányítás hiányában, az éghajlatváltozással és a globális felmelegedéssel járó problémák kezelését elsősorban a helyi szintekre, az államokra bízza. Az USA földrajzi mérete és az államok eltérő elhelyezkedése miatt nem minden állam reagál azonos módon a klímaváltozásra. Egyes területek (például Kalifornia) jobban ki vannak téve szélsőséges időjárásnak, míg más, belső államok védettebbek. A regionális különbségek, a politikai megosztottság és a szövetségi rendszer önállósága miatt a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések döntően helyi szinten születnek, nem országosan.
A helyi klímastratégiák pedig az államok gazdasági, földrajzi és társadalmi sajátosságaihoz igazodnak.
A lokális intézkedések közé tartozik például az úgynevezett „cooling centers” (klimatizált helyiségek) működtetése, a lakosság tájékoztatása a hőségriasztásokról, valamint zöld projektek támogatása, mint például közösségi faültetések városi területeken. A hangsúly az emberek védelmén, az infrastruktúra megerősítésén, valamint az energia- és vízellátás biztosításán van.
A hőség elleni védekezés a szövetségi passzivitás mellett gyakorlati szempontból ugyan fenntartható – de csak egy ideig.
Szövetségi és országos összefogás nélkül a hőség elleni helyi intézkedések idővel nem lesznek elég hatékonyak, így komoly következményekhez is vezethetnek: nőhetnek az egyenlőtlenségek, károk keletkezhetnek és több emberélet is veszélybe kerülhet. A megoldás, vagy legalábbis az enyhítés összetett infrastruktúrát, adatmegosztást, közegészségügyi felkészülést, szakemberi segítséget és gazdasági támogatást igényel. Ahhoz, hogy egy ország átfogó választ tudjon adni a klímaváltozás okozta következményekre, olyan hosszú távú megoldásokra és rendszerekre van szükség, amelyek nemcsak a szennyezés csökkentését és a lakosok védelmét célozzák meg, hanem a globális felmelegedés problémáit is figyelembe veszik.
Szemlézte: Ignácz Borbála
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
