Február 6-án hajnalban rendkívül erős földrengéshullám rázta meg Törökországot, Szíriát, valamint kisebb részben a környező országokat: Ciprust, Jordániát, Libanont, Irakot, Grúziát és Örményországot. Az első négy rengés kevesebb, mint egy órán belül zajlott le, amit további hat utórengés követett aznap, valamint február 7-én délelőtt. A térség azonban nem csupán a természeti katasztrófák következtében tekinthető rendkívül instabilnak, hanem a befagyott konfliktusként kezelhető szíriai polgárháború miatt is, amelynek alakulásában nem csak a regionális, de a globális nagyhatalmak is érdekeltek. A földrengés humanitárius következményeit, valamint az ellenzéki erők által ellenőrzött észak-kelet-szíriai területek tragikus helyzetét Natasha Hall (Center for Strategic and International Studies) elemezte.
A természeti katasztrófák kezelése általában minden ország számára hatalmas kihívást jelent, azonban az erős központi kormányzat, valamint a társadalmi kohézió nagyban segíti ennek legyűrését. Amennyiben azonban egy polgárháborús helyzetben lévő országot ér hasonló tragédia, a politikai ellentétek ellehetetleníthetik a legalapvetőbb humanitárius segítségnyújtást is.
Ez a helyzet a földrengés által rendkívüli mértékben érintett Szíriában is, ahol az ellenzéki erők által kontrollált területek támogatása egyre inkább elérhetetlennek látszik.
VIDEO: Syria newborn pulled alive from earthquake rubble.
— AFP News Agency (@AFP) February 8, 2023
Rescuers save a newborn baby still tied by her umbilical cord to her mother, who died in Monday's massive 7.8-magnitude earthquake. She is the only survivor of her immediate family pic.twitter.com/VbEEK1l2oh
A szíriai kormányzat – annak ellenére, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, és más nyugati hatalmak szankciói következtében eddig izolációban létezett – rögtön vészhelyzeti nyilatkozatot tett az ENSZ felé, valamint deklarálta, hogy minden országtól fogad segélyeket, azonban nem járul hozzá a török határátlépésekhez. A kormányerők szövetségesei, így Oroszország, az Emirátusok, Irán, és Irak is felajánlotta már a segítségét, utóbbi légi híd kialakítását is szorgalmazta, azonban ez nem érné el az ellenzéki területeket.
Törökország délkeleti területein a polgárháború elől menekülő szíriaiak millió élnek, azonban a krízist itt is képesek kezelni. Az Európai Unió elindította Törökország számára a civil védelmi mechanizmust, valamint – a történelmi ellenségeskedés ellenére – még Ciprus is felajánlotta a segítségét. Ez várhatóan pozitív választ szül Ankara részéről,
hiszen Erdogan elnök politikai karrierjének jövője ezen a válságkezelésen múlhat.
Ennek értelmében a beérkező segélyeket kizárólag a török hatóságok menedzselhetik, így központi kontroll alatt tartva a humanitárius segítségnyújtást.
A legrosszabb helyzet az ellenzéki erők által ellenőrzött szíriai területeken van. Mivel a politikai hatalom, így a határok kérdése meglehetősen bizonytalan a térségben, az itt élők kizárólag a Törökországból érkező humanitárius támogatásra számíthatnak.
Ezen régióban nincsenek jelen újságírók, akik a nemzetközi közösség számára hírt adhatnának az itt uralkodó állapotokról, pedig körülbelül 5 millió embert lehetetlenített el a földrengés, akiknek 2/3-a belső menekült.
A Törökországtól való függőség azonban nagyban hátráltathatja a humanitárius támogatást, hiszen Ankarának jelen helyzetben – elsősorban – saját állampolgárai biztonságát kell garantálnia. Az eddig itt működő koordináló csoportok tagjait is nagyban érintette a természeti katasztrófa, így ők sem tudnak a saját munkájukra fókuszálni.
A katasztrófa súlya leginkább a szíriai-török határon fekvő Bab al-Hawa átkelőnél, valamint az itt működő kórházban látszik.
Az átkelőhöz vezető utak gyakorlatilag járhatatlanná váltak a rengések következtében, így a török segélyek szállítása rendkívül kockázatossá vált.
Social media posts show highway connecting #Hatay to Bab al-Hawa crossing is heavily damaged. Both Demirkopru D420 (1st photo) and Kırıkhan D827 (2nd photo). Bab aal-Hawa crossing is the only crossing to NW #Syria of the UNSC cross-border aid resolution. #TurkeyQuake pic.twitter.com/XWeEc4qFPn
— Suhail AlGhazi (@putintintin1) February 7, 2023
A helyzetet tovább tetézi, hogy a szíriai rezsim, Törökország, valamint az ellenzéki területek egy részét ellenőrző Hay'at Tahrir al-Sham (az Al-Kaida korábbi társszervezete) között egyre növekvő geopolitikai feszültségek húzódnak, így az észak-keleti területeken élők jövője minden eddiginél kilátástalanabbá vált.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
