Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével az EU-ban maradt Ír Köztársaság határainak ellenőrzése ismét politikai problémaként jelenik meg a két szomszédos ország kapcsolataiban.
A két szigetország kapcsolatai Oliver Cromwell hadjárataitól kezdve mindig is kiélezettek voltak. A 2000-es évekig aktív terrorszervezet, az IRA számos támadást hajtott végre civil és kormányzati célpontok ellen az Egyesült Királyság területén. A konfliktusokat látszólag az 1998 áprilisában megkötött Good Friday Agreement rendezte, de kérdés, mit hoznak a Brexit utáni idők.
A Brexittel az EU „négy alapvető szabadság” elve sérülni fog, ha és amennyiben a két állam nem talál olyan megoldást, amely biztosítja az ír lakosok, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását. Megoldás lehet a modern technológiák alkalmazása a határátlépők nyomonkövetésére és ellenőrzésére. A brit kormány 2020 februárjában tárgyalásokba kezdett a japán technológiai nagyvállalattal, a Fujitsuval GPS-nyomkövetők alkalmazásáról. A technika nyilvántartásba venné az átutazó személyek, gépjárművek és szállítmányaik adatait, majd kézi eszközök és számítógépek összehangolt rendszere segítségével szűrné ki az illetéktelen belépőket és az országban tartózkodókat. A rendszer hasonló változatai egyébként már számos országban, így az USA–Kanada, Norvégia–Svédország és az Irak–Irán határokon is használatban van − nyilatkozta Richard Ballantyne, a British Ports Association elnöke a Spectatornak.
A rendszer, habár máshol hatékonynak bizonyult, nem váltja fel teljes mértékben a humán erőforrásokat. A határokat továbbra is embereknek kell majd felügyelniük, a technológia mindössze az ő munkájukat fogja segíteni. A terv megvalósításához szükség lesz Dublin és London hatékony együttműködésére, de a kezdeményezés ígéretesnek tűnik. Az újabb erőszakos konfliktusok kirobbanásának megelőzéséhez elengedhetetlen a békés határátlépés és -ellenőrzés biztosítása.
Szemlézte: Sajti Konor
