Blog

Mi a kínai-amerikai konfliktus tétje?

A kínai terjeszkedés a 21. századi geopolitika és Washington külpolitikájának is egyik legégetőbb kérdése. Hogy jobban felmérhessük a kínai-amerikai összeütközés jövőjét, érdemes megvizsgálni, mi motiválja a két globális hatalmat és milyen ütközőpontok azok, amik…

A kínai terjeszkedés a 21. századi geopolitika és Washington külpolitikájának is egyik legégetőbb kérdése. Hogy jobban felmérhessük a kínai-amerikai összeütközés jövőjét, érdemes megvizsgálni, mi motiválja a két globális hatalmat és milyen ütközőpontok azok, amik elkerülhetetlenné teszik a konfliktust. Bradley A. Thayer a kínai-amerikai konfliktus ideológiai vetületét veszi górcső alá a National Interest lapjain.

A kínai-amerikai konfliktus forrásai

Mind kínai, mind amerikai nézőpontból két okot tudunk megkülönböztetni, mint a konfliktus forrását. Először is, van egy katonai-gazdasági dimenziója a kérdésnek, a relatív hatalom az USA-ból lassan Kínába tevődik át. Kína egykori ázsiai hatalmi léte és az ópiumháborúk korabeli vereség után képes volt újra globális hatalommá kinőni magát, és erős nacionalista-etnicista jellegénél fogva alkalmas a globális status quo veszélyeztetésére.

Másrészt a küzdelem ideológiai jellegű is. Ez tudja megvilágítani, mi is a küzdelem tétje – a szabadság győzelme vagy a kínai „középső birodalom” (Kína nevének jelentése kínaiul) visszatérése. Ez magyarázatul szolgál arra is, mi hajtja a kínai oldalt ennyire szenvedélyesen – ők gyűlölik az amerikaiakat, mert megakadályozzák Kína visszatérését az őt megillető helyre a világpolitikában. Hasonló stratégiai felismerés az amerikai oldalon egyelőre hiányzik.

Miért küzd Kína?

Peking azért keresi a konfliktust, hogy újraépítse a „középső birodalom” nemzetek feletti kontrollját és letaszítsa Washingtont a nemzetközi politika trónjáról. A han kínaiak hisznek kultúrájuk felsőbbrendűségében, és szerintük ez feljogosítja őket az uralkodásra. A han felsőbbrendűség tudata évezredek óta meghatározó a kínai gondolkodásban, így ez az ellentét mélyebb a kapitalizmus-kommunizmus szembenállásnál. A kínaiak szerint az őket megillető dominancia elérésében legnagyobb ellenségük az Egyesült Államok, ezért a velük való konfrontáció áll politikájuk középpontjában.

Miért küzd az USA?

Az Egyesült Államok meg szeretné őrizni a pozícióját a biztonsága, a szövetségesei és az ideológiája biztosítása érdekében. Amerika ideológiai terjeszkedése elengedhetetlen a második világháború után felállt nemzetközi rend fenntartásához és demokráciák, szabad piacok és nyitott társadalmak világának terjesztéséhez. A hidegháború végeztével senki sem kérdőjelezte meg az Egyesült Államok pozícióját, de ezek az idők elmúltak. Az USA-nak meg kell védenie az értékeit, de nem csupán defenzív módon: aktívan fel kell vennie a versenyt a kínai törekvésekkel.

Ez az ideológia felvértezheti az Egyesült Államokat olyan energiával, amire a materiális értékek képtelenek.

Pontosan a szabad amerikai és a zárt kínai társadalom közti különbség az, ami motivációt kell, hogy adjon a küzdelem folytatására. Ez az ideológia ráadásul vonzóbb a potenciális szövetségesek számára is, mint a kínaiaké, hiszen az átlátható döntési folyamatok és a tény, hogy az USA egyenlőként kezeli szövetségeseit, jobb partnerré teszi, mint a kínaiak.

Ráadásul aogy a materiális síkon Kína átvenni látszik a vezetést, az ideológia fontosabbá válhat, mint valaha. Kína infrastrukturális fejlesztésekkel és befektetésekkel keres szövetségeseket, de senki nem tudta még úgy inspirálni a világ népeit, mint Amerika.

A küzdelem tétje tehát óriási: a 21. század kérdése, hogy az emberiség a han-szupremácia alatt, vagy az amerikaiak által garantált szabadság világában fog-e élni − írja a National Interest szerzője.

Szemlézte: Bálint Janka