A populistának nevezett erők elbeszélnek egymás mellett a két kontinensen − írja Paul Gottfried az American Conservative-ban.
Az American Conservative szerzője szerint az európai jobboldali populista pártok összefogása sajátosan európai lehet csak, ami eltér a hasonló amerikai mozgalmak irányultságától.
A két kontinensen működő populista erők nem sorakoznak fel egymás mellé, csak felületes hasonlóságokat mutatnak.
Az igaz, hogy mindkét erő aggódik a nemzeti gazdaságokat fenyegető globalizmus miatt, miközben a néphez, a tömegekhez szólnak, kikerülve az elitet. A populisták mindenhol szeretik a nemzeti színeket és szimbólumokat, megvetik a multinacionális cégeket és a baloldali médiát. És mindkét kontinensen szemben állnak a tömeges migrációval - ugyanakkor ez inkább Európában jelent a muszlimok jelenlétével kapcsolatos aggodalmakat.
Nagyok viszont a különbségek az európaiak és az amerikaiak között. Gottfried szerint az európai populizmus valódinak tűnik, míg az amerikai inkább mesterkéltnek. Amerika egy eszmére, ideálra épül, amely önnön kivételezettségük és morális felsőbbrendűségük tudatára épül. Ezekből az univerzális eszmékből nehéz speciális populista mozgalmat építeni.
A kelet- és nyugat-európai populisták ezzel szemben más eszmék mentén egyesülnek. Gottfried idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki egy modern kereszténydemokráciát tart kívánatosnak, ami megvédi a határokat, ellenáll a migrációnak, támogatja a hagyományos társadalmi és keresztény értékeket.
Gottfried szerint az európai populisták emellett együttműködnek egymással és az iszlamistákat és a kulturális marxistákat tartják ellenfeleiknek. Az európai populisták egyúttal sok esetben úgy látják, hogy az amerikai politikai elit támadja őket, miközben Amerika erősíteni akarja hegemóniáját az öreg kontinens fölött.
Amerika befolyása és a világban és az Európában betöltött szerepe körüli viták még sokáig meg fogja osztani a két kontinens populistának nevezett erőit.
