Ahogy az palesztin-izraeli háború idővonala nyúlik, egyre többen pártolnak el Izrael mellől.
Nicaragua a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról döntött Izraellel, amelyet azzal indokolt, hogy az izraeli kormány „fasiszta” és „népirtó” politikát folytat. A döntés közvetlen kiváltó oka Izrael palesztin területeken végrehajtott támadásai voltak. Nicaragua Irán szövetségeseként pozícionálja magát a közel-keleti konfliktusokban, amely szintén célpontja volt izraeli támadásoknak, miután megtámadta a zsidó államot. Nicaragua diplomáciai lépése szoros összefüggésben áll a palesztinokkal és Iránnal való szolidaritás kifejezésével, valamint az ország kormányának Izrael-ellenes politikájával. Ezzel párhuzamosan a lépés mélyíti az Ortega-kormány nemzetközi elszigetelődését, és megerősíti annak helyét a közel-keleti konfliktusban Irán szövetségeseként.
Nem kérdés: a közel-keleti összetűzés vége sajnos még messze van. Az elmúlt hónapok eszkalációs folyamatai azonban nem csak erre világítottak rá, hanem egy új kérdést is felvetettek: mi lesz Izrael sorsa a konfliktus lezárásával?
Az háború továbbra is az egyik legkomplexebb és legvérengzőbb a modern történelemben, amelynek megoldása egyelőre kilátástalan. Az elmúlt hónapok során bekövetkezett eszkalációk világossá tették, hogy nemcsak a régóta fennálló területi és politikai viták szítják a feszültséget, hanem az újabb geopolitikai érdekek, valamint a regionális hatalmak befolyása is. A folyamatos erőszak és a felek közötti bizalmatlanság tovább mélyíti a szakadékot, miközben a nemzetközi közösség tehetetlennek tűnik a helyzet enyhítésében. A civil lakosság szenvedései egyre fokozódnak, ahogy a békére irányuló törekvések ismét kudarcba fulladnak. A humanitárius katasztrófa és a fegyveres összetűzés összetettsége nem hozzák közelebb a megoldást, sőt Irán belépése a háborúba tovább mélyíti azt.
Netanjahu esetleges beidézése a Nemzetközi Büntetőbíróságra nagy port kavart.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) főügyésze, Karim Khan, letartóztatási parancsot kért az izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant védelmi miniszter ellen, akiket a gázai övezetben elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádol. A gázai övezetben bekövetkezett humanitárius katasztrófában ugyanis emberek tömegei nem jutnak alapvető élelmiszerhez, tisztálkodószerhez, illetve vízhez sem. Izraelnek azzal a váddal is szembe kell néznie, hogy bizonyos források szerint civil objektumokat is támad precíziós fegyverrel – ez szintén nagy port kavart a nemzetközi közösségen belül. Emellett egyébként három Hamász-vezető ellen is hasonló vádak merültek fel.
Ver esta publicación en Instagram
Az ENSZ lépésére válaszul Benjamin Netanjahu 2024 október elején persona non grata-nak minősítette a szervezet főtitkárát.
A persona non grata (nem kívánatos személy) kifejezés olyan személyre vonatkozik, aki diplomáciai státusza ellenére nemkívánatos a fogadó állam számára. Leggyakrabban akkor kerül alkalmazásra, ha a diplomata viselkedése összeegyeztethetetlen hivatalával, vagy olyan kínosan viselkedik, hogy az a fogadó állam érdekeit sérti. Bármely diplomata minősíthető persona non grata-nak, és a fogadó államnak nem kötelessége indokolni a döntést. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag diplomatákra vonatkozik, és akár még azelőtt is alkalmazható, hogy a diplomata ténylegesen megérkezett volna az állomáshelyére. Alkalmazása a Bécsi Egyezmény (1961) szabályozása alapján történik, amely azonban nem határoz meg részletes eljárásjogi követelményeket a döntés meghozatalához.
Forrás: ABC News
Mi a helyzet azonban a mindenkori ENSZ főtitkárral? Lehet vajon ignorálni egy objektív jogalanyt?
Az objektív és a szubjektív jogalanyiság az államok, és a nemzetközi szervezetek esetében áll fenn. Az előbbi egy általános és mindenkire vonatkozó normarendszer, míg a nemzetközi szervezetek esetében fennálló szubjektív jogalanyiság csak azokra vonatkozik, akik az adott szervezetet elismerik. Az ENSZ kivétel: objektív jogalanyisága megengedi, hogy a határozatai olyan államokra is kiterjedjenek, amelyek nem tagjai a közösségnek. Antonio Guterres gyakorlatilag nem diplomata. Nincsen megbízólevele, amelyet átadott a fogadó állam külügyminiszterének, nem lett beiktatva, tehát hivatalosan nem minősíthető persona non grata-nak. Azonban Izrael erre vonatkozó lépése nem csak egy személyek közötti, individuális nézeteltérésben konkludálódhat.
Az ENSZ főtitkár kitiltása szimbolikus: egyes vélemények szerint külpolitikailag aláása a zsidó állam nemzetközi tekintélyét.
Netanjahu nemzetközi bíróság elé idézése már felkelthette az átlagember érdeklődését, hiszen az izraeli miniszterelnököt Antonio Guterres komoly háborús bűnökkel vádolta korábban. Emiatt már kialakult egy ék a nemzetközi szervezet és az izraeli állam között, ám a miniszterelnök ezen lépése nem mozdította elő a háború befejezését, sőt elszigetelte országát a nemzetközi közösség azon tagjaitól, akik ENSZ-pozitív magatartást gyakorolnak, és liberális-konstruktivista hozzáállást tanúsítanak az objektív jogalany felé. A főtitkár kitiltása tehát Izraelből megtépázza az állam nemzetközi kapcsolatait, mindazonáltal kihatással lehet az arab-izraeli háborút követő újjáépítkezésre is.
Érdemes azonban Izrael szempontjait is figyelembe venni.
A Hamász által indított meglepetésszerű támadás a zsidó állam ellen egy objektív terrorcselekmény, célja a félelemkeltés és a káosz kiprovokálása. Izrael elsődleges célja a Hamász teljes legyőzése és hosszú távú katonai képességeinek felszámolása, hogy a szervezet ne jelentsen további fenyegetést az országra nézve. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozza, hogy igyekszik minimalizálni a civil áldozatokat, ám a Hamász gyakorlata, miszerint civil területeken helyezi el katonai objektumait, nehezíti ezt a feladatot. Nemzetközi szinten Izrael jelentős támogatást élvez, különösen az Egyesült Államok részéről, ugyanakkor a civil áldozatok száma miatt kritikák is érik. Hosszú távon Izrael stratégiai célja egy stabilizált, demilitarizált Gáza kialakítása, miközben a nemzetközi közösséggel együttműködve keresnek megoldást a régió politikai jövőjére. A zsidó állam elutasítja a Hamásszal való minden nemzetközi szimpátiagyakorlást, hiszen egy állam alatti terrorszervezet nem kizárólag rá, hanem az egész régióra hatással van, továbbá a globális konklúziókat is érdemes figyelembe venni: ha Izrael nem lép fel a terroristák ellen, akkor azzal negatív példát statuál. Izrael tehát egy olyan helyzetbe került, amelyben akár két szék közé eshet, hiszen a honvédő háború és a terrorszervezet elleni küzdelem nem csak belföldi áldozatokkal jár, globálisan is rá van kényszerítve arra, hogy oldalakat válasszon.
Összességében elmondható: Izrael nemzetközi pozíciója sok állam szemében lett kétséges, jövőbeli izolációja pedig egyre megalapozottabb.
Ennek oka az ország katonai akcióinak következményei, valamint a palesztin területekkel kapcsolatos politikája. Számos nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ, többször bírálta Izraelt az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértéséért, ami tovább erősítette a nemzetközi közösségen belüli megosztottságot. Ugyanakkor az ország szoros szövetségei, különösen az Egyesült Államok, fenntartják diplomáciai és katonai támogatásukat.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
