Donald Trump október közepén jelentette be, hogy Putyin orosz elnökkel újabb csúcstalálkozót tart a háború ügyében, ezúttal Budapesten. A megegyezés Trump és Putyin többórás telefonbeszélgetését követte, Trump pedig már a sajtónak úgy fogalmazott: „egyetértettünk, hogy két héten belül Budapesten találkozunk”.
Mindez fordulat a nyári alaszkai találkozó után, amikor a megbeszélés kevesebb előrelépést hozott, mint remélték. A magyar főváros kiválasztása egyértelmű célként a zökkenőmentes tárgyalást szolgálja: Trump korábban dicsérte Orbán Viktor miniszterelnököt, mint tárgyalópartnert, Putyin pedig stratégiailag fontos térségnek tartja a Kárpát-medencét.
A találkozó helyszínének kiválasztásában Magyarország különleges pozíciója játszik szerepet. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov nyilvánosan elismerte, hogy „Orbánnak szoros a kapcsolata Trump elnökkel és Putyinnal”, ami sokat lendített a budapesti ötlet elfogadásában. Orbán Viktor sem rejtette véka alá, hogy készségesen látja vendégül a két vezetőt.
I just got off the phone with President @realDonaldTrump. Preparations for the USA-Russia peace summit are underway.
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 16, 2025
Hungary is the island of PEACE!
A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter is biztosította a feleket, hogy „természetesen garantálni fogjuk, hogy [Putyin] sikeresen bemehessen és visszatérhessen” az országba. Az Orbán-kormány korábban bejelentette kilépését az ICC nemzetközi bíróságból, ami megkönnyítheti, hogy Putyin budapesti látogatásakor ne szülessen elfogatóparancs.
Orbán „konzisztensebb békeközvetítőnek” tartja országát, mint a többi uniós államot, és ezt számos nyugati elemző is megerősítette.
Magyarország gazdasági érdekei is összefonódnak Oroszországgal. A KSH adatai és nemzetközi elemzések szerint a háború kitörése óta nőtt az orosz energiahordozó-függőség. Egy friss CSD/CREA-jelentés kiemeli, hogy a magyar nyersolajimportnak már mintegy 86%-a orosz forrásból származott 2024-ben, szemben a 2021-es 61%-os aránnyal. A vezetékes földgáz esetében hasonló a trend: 2024-ben a magyar import 70%-a érkezett Oroszországból, ami 2021-hez képest jelentős emelkedés.
Forrás: csd.eu
A budapesti helyszínválasztás sok nyugati vezetőnél váltott ki ellenérzést. Zelenszkij ukrán elnök kezdetben azt jelezte, hogy kész részt venni a találkozón, de csak akkor, ha meghívást kap. Ugyanakkor élesen bírálta a döntést: megkérdőjelezte, mit remélhetünk egy olyan kormányfőtől, „aki mindenütt blokkolja Ukrajnát” – utalva Orbán geopolitikai álláspontjára. Zelenszkij szerint számos semleges helyszín (Törökország, Svájc, Vatikán) alkalmasabb lenne háromoldalú megbeszélésre, és hozzátette: ha Trump és Putyin meghívja, készen áll Budapestre utazni. Más EU-s diplomáciai források arra figyelmeztetnek, hogy az Ukrajna mellett állók megosztottsága és a magyar–ukrán viszony feszültsége ronthatja a tárgyalás legitimitását.
A budapesti csúcstalálkozó alkalmat adhat a háborús konfliktus tárgyalásos rendezésére, ugyanakkor jól tükrözi a nemzetközi politika kettősségét és az európai megosztottságot.
Magyarország pártatlannak nevezett „béke-szigete” szerepe megosztó: egyfelől felajánl egy közvetítői platformot Trump, Putyin és esetleg Zelenszkij számára, másfelől felerősíti azt az üzenetet, hogy a Nyugat nem teljesen egységes Ukrajna támogatásában. Az, hogy éppen Budapest lesz a tárgyalás helyszíne, azt mutatja, mennyire eltérnek a tagállami érdekek az EU-ban. Orbán jó viszonyát mindkét féllel már a Kreml is kiemelte, de egy ilyen csúcstalálkozó sikeréhez hosszú távon minden érintett részéről átfogó politikai egyetértésre lenne szükség. Addig azonban, amíg az EU nem képvisel egységesen nyomásgyakorlást Ukrajnára, egy amerikai–orosz direkt megbeszélés inkább csak ideiglenes orvosság lehet. Végső soron a béke attól függ majd, hogy sikerül-e olyan, minden fél számára elfogadható politikai egyezményt találni, amely egy stabilabb rendezés alapját adhatja.
Szemlézte: Sápi Mátyás
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
